Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
C. A görög és római orvostudomány
53 ták fel a sophisták könyörtelen kritikájuk gyakorlására. Ezek azt állították, hogy egyáltalában nem lehet semmi bizonyosat sem mondani és hogy mindennek mértéke egyesegyedül maga az ember, akinek ugyanaz a dolog egyszer így látszik, másszor másként. A sophisták egy csoportja megtámadta az orvosi tudományt is, azt állítván róla, hogy teljesen hatástalan. Ezek voltak az ú. n. iatrosophisták (görög iciroóg — iatros, a. m. orvos). A sophisták kritikája sok bölcselőre serkentőleg hatott; ezek most kettőzött erővel léptek fel nézeteiknek védelmére, nevezetesen Demokritosnak, a gyakorlati bölcselet terén pedig Sokrates nek védelmére. Az orvostudományban a nagy Hippokrates vette fel a küzdelmet az iatrosophistákkal. IX. HIPPOKRATES. Hippokrates élete a görög genius legnagyobb virágzásának korába esik: Perikies bölcsen kormányozta Athént; Sophokles és Euripides genialis tragédiákat szereztek; Thukydides történe'met írt; Pheidias csodás szobrokat vésett; Sokrates a bölcsészet magvait hintette el. Hippokrates Kos szigetén a 460. év körül született K. e., Askle- piada-családból. Asklepiadáknak eredetileg Asklepios leszármazottjait, később pedig követőit és papjait nevezték. Ccaládja ősidők óta Asklepiosnak ezen a szigeten lévő templomában teljesített szolgálatot. Ez az orvosi művészet istenének egyik leghíresebb temploma volt Görögországban. A szépen fekvő Kos-szigetnek kitűnő éghajlata volt, ezért itt, a templom mellett ősidők óta híres orvosi iskola állott fenn, ame^y más iskolákkal, főleg legközelebbi szomszédiával, a knidosi iskolával versengett. Hippokrates elsősorban atyjától tanulta az orvoslást, azután hosszú időn át beutazta egész Görögországot. Egy ideig Athenaeben is tartózkodott. Meghalt a thes- saliai Larissában. a 377. év táján. Életéről közelebbi részleteket nem tudunk. Azo^bms már éledében is általános elismerésnek és hírnévnek örvendett, úgyhogy még (a nála 33 évvel fiatalabb) Platon is megemlékezik róla írásaiban, nagynak nevezi és egy színvonalba helyezi Pheidiasszal, a lángelméjű szobrásszal. Hippokrates életét mondák övezték. Beszéltek arról, hogy nagy szolgálatot tett a híres pestis- járvány idejében, amely Athenaeben a 430—425. évben pusztított. Meg kell azonban jegyezni, hogy Thukydides, aki ezt a járványt részletesen leírta, sehol sem említi Hippokratest. Azt is beszélték, hogy Hippokrates a Kos-szigeten lévő templom egész irattárát megsemmisítette azért, hogy egészen magának tulajdoníthassa az orvosi művészet megteremtésének érdemét. Larissa környékén még a II. században K. u. is mutogatták Hippokrates sírját. A sírboltban méhek fészkelték be magukat s ezeknek méze állítólag különösen gyógyító hatású volt a gyermekek szájpenészénél (soor). Hippokrátesnek művei szerzőjük halála után hosszú ideig forogtak 37. ábra Hippocrates.
