Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
Időrendi tábla. Összeállította dr. vitéz Herczeg Árpád
1826) felfedezi a róla elnevé- zett vonalakat a napfény spec- trumában. 1814—1868 Balassa János élt. 1815 Lisfrane Jakab (1790—1847) ismerteti az ú. n. Lisfranc-féle műtétet (exarticulatio tarsometatarsalis). 1815 Davy Humphry feltalálja a biztonsági bányászlámpát. 1815 Laennec René (1781 —1826) feltalálja a hallgatózás dia- gnostikai eljárását. 1816 Delpech Mátyás (1777—1832) subcutan átmetszéssel meghosszabbítja az Achilles-inat. 1816 Graefe Ferdinánd Károly (1787—1840) plastikai műtéttel gyógyítja a farkatorkot. 1816—1895 Ludwig Károly élt. 1817 Pander Keresztély (1793—1865) Baer Ernő közreműködésével ismerteti az embryonalis csíralemezeket. 1817 Parkinson James (1755—1824) ismerteti a róla elnevezett paralysis agitans kórképét. 1817 Romberg Henrik Mór (1795— 1873) mesterien leírja az achondroplasia nevű rendellenességet. 1817 Pelletier József Péter (1788— 1842) előállítja az emetint. 1818 Cheyne János (1777—1836) ismerteti az ú. n. Cheyne-Stokes féle lélekzési typust. 1818 Pelletier és Caventou Bienaimé József (1795—1877) előállítják a strychnint. 1818 De Riemer Péter (1760—1831) feltalálja a fagyasztott metszet készítését. 1818 Thénard Lajos Jakab (1777— 1857) feltalálja a hydrogen-su- peroxydot. 1818—1888 Lenhossék József élt. 1818—1865 Semmelweis Ignác Fülöp élt. 1819 Gőzhajó először átszeli az Óceánt. 1819 Dupuytren Vilmos (1777—1835) leírja a róla elnevezett fibula- törést. 1819 Laennec René kiadja a »Traité de l’auscultation médiate« c. korszakalkotó munkáját. 1819 Pelletier és Caventou előállítják a brucint. 1819 Bostock János (1773—1846) ismerteti a szénalázat. 1820 Pelletier és Caventou előállítják a chinint és veratrint. 1820 Barbier Károly kidomborodó betűket talál fel a vakok ré- szére. 1820 Oersted Ch. H. (1777—1851) leltalálja az elektromágnest. 182Ö—1879 Buchheim Rudolf élt. 1820 Franciaországban kötelezővé teszik a meter és kilogramm-rendszert. 1821 Itard Gáspár (1775—1838) kiadja az első fülészeti kézikönyvet. 1821—1902 Virchow Rudolf élt. 1821— 1894 Helmholtz Hermann élt. 1822 Magendie Ferenc (1783—1855) állatkísérlettel igazolja az ú. n. Bell-Magendie-féle törvényt. 1822 Jackson James (1777—1868) leírja »arthrodynia a potu« néven az alkoholos neuritist. 1822— 1895 Pesteur Lajos élt. 1822—1884 Mendel Gergely János élt. 1822 Jukes Eduárd és Bush Ferenc gyomormosást alkalmaznak a mérgek eltávolítására. 1823 Chevallier testvérek achroma- tikus mikroskopot használnak. 1824 Prout Vilmos (1785—1850) megállapítja, hogy a gyomorsav szabad sósav. 1824 1825 1825 1825—1893 1825 1825 1826 1826 1826 1826 1826 1826 1827 1827 Gmelin Lipót (1788—1853) ismerteti a róla elnevezett epe- festék-próbát, amit Frank P. J. tanítványa, Marabelli már 1794-ben feltalált. Purkinje János (1787—1869) leírja az ébrényi fejlődés kezdetén keletkező csírahólyagot. Bouillaud János (1796—1881) leírja és az agyvelőben lo- calisálja az aphasia tünetét, illetőleg ennek okát. Charcot Márton János élt. Gróf Széchenyi István (1791— 1860) megalapítja a Magyar Tudományos Akadémiát. Az első gőzvasút közlekedik Angliában. Laennec René pontosan leírja a bronchitis és más mellkasi betegségek kórképét. Bretonneau Péter (1771—1862) diphtheritis néven pontosan leírja a diphtheria kórképét. Piorry Adolf Péter (1794— 1879) feltalálja a plessimetert. Müller János (1801—1858) megállapítja a »specifikus idegenergia« fogalmát. Lembert Gyula Ferenc (1802—- 1851) leírja a bélvarrat módszerét. Balard a tengeri só anyalugjában felfedezi a bromot. Amici Giambattista (1786— 1863) achromatikus lencsét használ a górcsövi vizsgálathoz. Baer Ernő Károly (1792—1876) 40 Az orvostudomány története.
