Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
Időrendi tábla. Összeállította dr. vitéz Herczeg Árpád
626 felfedezi az emlős állat és az ember petéjét. 1827— 1912 Lord Lister József élt. 1827 Bright Richárd (1789—1858) leírja a róla elnevezett vesenpfpjcrcipiTpf 1827 Brown & Róbert (1773—1858) észreveszi a növényi sejtekben az ú. n. Brown-féle molecularis mozgást. 1827 Wöhler Frigyes (1800—1882) felfedezi az alumíniumot 1828 Wöhler Frigyes mesterségesen (ammoniumcyanatbó!) carba- midot állít elő. 1828— 1870 Graeíe Albert élt. 1828— 1913 Báró Korányi Frigyes élt. 1829 Braille Lajos meghonosítja a Barbier-féle betűket a vakok használatára. 1829— 1894 Billroth Tivadar élt. 1829 Louis Sándor (1787—1872) a »typhus« nevet adja a hagy- máznak. 1829 Liebig Jusztusz (1803—1873) felfedezi a hippursavat. 1829 Dieffenbach Frigyes János (1792—1847) tenotomiával gyógyítja a kancsalságot. 1830 Lister Jackson József töké- letesbíti az achromatikus mi- kroskopot. 1830 Priessnitz Vince (1790—18511 vízgyógyintézetet alapít Grae- fenbergben. 1830— 1833 Leyll Károly (1797—1875) megalapítja, a modern geológiát a »The Principles of Geology« c. munkájának kiadásával. 1831 Brown Róbert (1773—1858) felfedezi a növényi sejtmagot. 1831 Liebig Jusztus, Guthrie Sámuel (1782—1848) és Soubei- ran Jenő (1793—1858) egymástól függetlenül feltalálják a chloroformot. 1831— 1836 Darwin Károly Róbert (1809— 1882) világkörüli útján tanulmányozza a természetet. 1831 Cholera-járvány Magyarországon és Európában egyebütt. 1831 Faraday Mihály (1791—1867) feltalálja az inducált villamos áramot. 1831 Bugát Pál (1793—1865) és Schedel Toldy Ferenc (1805— 1875) Orvosi Tár néven megalapítják az első magyar orvosi folyóiratot. 1832 Dupuytren V ilmos (1777—1835) ismerteti a róla elnevezett zsugorodás műtéti kezelését. 11832—1914 Fournier Alfréd élt. 1832 A Magyar Tudományos Akadémia első közgyűlése. 1833 Geiger Lőrinc Fülöp (1785— 1836) és Hesse tisztán előállítják az atropint. 1833—1840 Müller János kiadja a »Handbuch der Physiologie des Menschen« c. munkáját. 1833 Purkinje János felfedezi a verítékmirigyeket. 1834 Dumas János (1800—1884) tisztán előállítja és elnevezi a chloroformot. 1835—1848 IV. Ferdinánd magyar Király uralkodott. 1835 Cruveilhier János (1791—1873) leírja a sclerosis multiplex kórképét. 1835 Schwann Tivadar (1810—1882) felfedezi a gyomornedvben a pepsint. 1835— 1836 Nagy typhus-járvány Pesten. 1836 Valentin Gusztáv Gábor (1810—1883) felfedezi a növényi sejtben a sejtmagvacskát. 1836 A Weber testvérek tanulmányozzák az emberi testmozgás élettanát. 1836 Marsh James (1794—1846) feltalálja a róla elnevezett ar- sen kimutatási eljárást. 1836 Fliedner Tivadar (1800—1864) kaiserswerthi lelkész az első Diakonissenanstaltot alapítja 1836— 1907 Foster Mihály élt. 1836 Bassi Ágoston (1773—1856) kimutatja, hogy a muscardina nevű selyemhernyó betegséget mikroorganismus okozza. 1837 Flourens Péter János (1794 — 1867) felfedezi a nyúltvelőben levő lélekzési központot, melyet noeud vitainak nevez cl. 1837 Schőnlein Lukács János (1793— 1864) leírja a peliosis rheumatica kórképét. 1837— 1902 Kaposi Mór élt. 1837 Henle Jakab (1809—1885) kiadja munkáját a hámszövetről. 1837 Cagniard de la Tour (1777— 1859) és Schwann Tódor (1810—1882) kimutatja, hogy élesztő-gomba okozza az erjedést. 1837 Gerhard Wood Vilmos (1809— 1872) megkülönbözteti a kiütéses hagymázt a más fajta hagymázaktól. 1837 Megalapítják a Budapesti királyi Orvosegyesületet. 1837 Magnüs Gusztáv (1802—1870) kimutatja, hogy az artériás és vénás vér is tartalmaz oxygent és széndioxydot. 1838 Remak Róbert (1815—1865) ismerteti a velős hüvely nélküli idegrostot.
