Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

Időrendi tábla. Összeállította dr. vitéz Herczeg Árpád

620

1683 Sydenham Tamás a köszvény- vényről ír.

1683 Duverney Guiehard (1648— 1730) megírja az első fülészeti munkát.

1683 Leeuwenhoek Antal bacteriu- mokat lát és rajzol.

1685 Vieussens Raymond (1641— 1716) kiadja a »Neurológia universalis« c. munkáját,

1685 Nuck Antal (1650—1692) leírja a róla elnevezett mirigyet és ennek kivezető csövét.

1686 Károly lotharingiai herceg vezetése alatt álló csapatok visz- szafoglalják Buda várát.

1686 Sydenham Tamás leírja a chorea minor kórképét.

1687 Newton Izsák kiadja a »Principia« c. munkáját.

1689 Morton Richárd (1637—1698^ kiadja a »Phthisiologia« c. munkáját, amely a gümőkór kórbonctanáról szól.

1689 Leeuwenhoek Antal felfedezi a pálcikákat a recehártyán és tanulmányozza a szaruhártya anatómiáját.

1690—1770 Raymann Ádám élt.

1690 körül Papin Dénes (1647— 1712) feltalálja a gőzgépet.

1690 Pápai Páriz Ferenc (1649— 1716) kiadja a »Pax corporis« c. munkáját.

1691 Havers Clopton ismerteti a róla elnevezett csontcsator- nácskákat

1694 Cowper Vilmos (1666—1709) felfedezi a róla elnevezett mirigyet.

1694 A szászországi Halleben egyetemet alapítanak.

1696 Leclerc Dániel (1652—1728) megírja az első részletes orvostörténelmi könyvet.

1697—1770 Albinus Siegfrid Bernát élt.

1697 Jenő savojai harceg Zentánál megveri a törököket.

1697 Pacchioni Antal (1665—1726) leírja a kemény agyvelői burkon levő ú. n. Pacchioni-féle granulatiot.

1699 A karlócai béke értelmében a törökök kivonulnak Magyarországból.

1700 Ramazzini Bernát (1633—1714) kiadja Modenában a »De morbis artificium diatriba« c. könyvét.

1700—1772 van Swieten Gellért élt.

1702 Stahl Ernő György (1660—1734) megalkotja az ő phlogiston elméletét.

1704 Valsalva Mária János (1666— 1723) kiadja a »De aure humano« c. munkáját.

y

1705—1711 I. József magyar király uralkodott.

1705 Brisseau Péter (1631—1717) és Maitre Jean kimutatják, hogy a hályog a szemlencse elho- mályosodása.

1705—1778 Perliczi János Dániel élt.

1707— 1778 Linné Károly élt.

1707 Lancisi Mária János (1655— 1720) kiadja a »De subitaneis morbis« c. munkáját.

1708— 1777 Haller Albert élt.

1708 Influenza-járvány Európában.

1709— 1710 Nagy pestis-járvány Magyarországon.

1711 I. József magyar király meghal himlőben.

1711—1740 III. Károly magyar király uralkodott.

1712 Torti Ferenc (1658—1741) először alkalmazza a mai aria elnevezést.

1717 Timoni Emanuel inoculálja leányát himlő ellen.

1717— 1780 Mária Terézia királynő élt.

1718— 1719 Pestis-járvány Magyarországon.

1718 Lady Wortley Montagu be- ojtatja (inoculáltatja) fiát a himlő ellen.

1718 Heister Lőrinc (1683—1758) kiadja a »Chirurgie« c. munkáját.

1719 Morgagni Kér. János (1682— 1771) leírja az agyvelő artériáinak syphilises elváltozását.

1719 Pestis-járvány Erdélyben.

1721 Palfyn János (1649—1730) ismertette a szülőfogó használatát.

1721 Fahrenheit Dániel Gábor (1686—1736) danzigi német megszerkeszti a róla elnevezett higanyos hőmérőt.

1722— 1809 Auenbrugger Lipót élt.

1723— 1799 Weszprémi István élt.

1724 A bécsi kormány Magyarország kormányzására helytartó tanácsot szervez Pozsonyban.

1725—1726 Freind János (1675—1728) kiadja a »History of Physick« c. orvostörténelmi munkáját.

1726 Hales Stephen (1677—1761) az első vérnyomás-mérést végzi.

1727 Schultze Henrik János (1687— 1744) hallei (Saale) orvos és tanár felismeri az ezüst-sók fényérzékenységét.

1728— 1793 Hunter' János élt.

1728 A szegedi híres boszorkányperek.

1729 Influenza-pandemia Európában.

1729— 1799 Spallanzani Lázár élt.

1730 körül A londoni Kew Garden nevű növénykert alapítása.

1730 A párizsi Collége de St.