Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

Időrendi tábla. Összeállította dr. vitéz Herczeg Árpád

621 Cőme-ot Académie de Chirurgie rangjára emelik. 1730 Réaumur Antal René (1683— 1757) párizsi zoologus 80 fo­kos hőmérőt állít elő alko­hollal. 1730 Hoffmann Frigyes (1660—1742) leírja a chlorosis kórképét. 1731—1733 Hales Stephen (1677—1761) kiadja a »Statical Essays« c. munkáját. 1732 Influenza-pandemia Európában. 1733 Hales Stephen kiadja a »Hae­modynamics« c. munkáját, amelyben a vérnyomást is­merteti. 1735 Linné Károly (1707—1778) kiadja a »Systema naturae« c. munkáját. 1735 Werlhof Gottlieb Pál (1699— 1767) leírja a purpura hae­morrhagica (morbus maculosus Werlhofii) kórképét. 1736 Haller Albrecht (1708—1777; megállapítja az epe szerepét a zsírok emésztésében. 1737 A göttingai egyetem alapítása. 1737—1738 Súlyos pestis-járvány Magyar­országon és általában Euró­pában. 1738 Lancisi Mária János (1655— 1720) kiadja a »De motu cor­dis et aneurysmatibus« c. munkáját. 1738 Lieberkühn Náthán (1711— 1758) feltalálja a »napmikro- skopot«. 1739 Nagy pestis-járvány Magyar- országon. 1739— 1807 Plenck József Jakab élt. 1740— 1780 Mária Terézia magyar ki­rálynő uralkodott. 1740 Dover Tamás (1660—1742) elő­állítja a Dover-port. 1740 Hoffmann Frigyes leírja a ru­beola kórképét. 1742 Influenza-pandemia Európában. 1742 Celsius Anders (1701—1744Í svéd csillagász előállítja a róla elnevezett 100 fokos hő­mérőt. 1743— 1794 Lavoisier Lőrinc élt. 1744— 1795 Desault József Péter élt. 1744 Petit Lajos János (1674— 1750) először trepanálta a pro­cessus mastoideust. 1745 Angliában megkülönböztetik a magasabb képzettségű sebésze­ket a borbélyoktól. 1745 Kratzenstein Keresztély (1723 — 1795) statikai villamosságot al­kalmaz gyógyításra. 1745 Id. Heberden Vilmos (1710— 1801) tagadja a mithridatum és a térjék hatását. 1745 Torkos Jusztus János (1699— 1770) kiadja Pozsonyban a »Taxa pharmaceutica Poso- niensist«. 1747 Haller Albrecht kiadja a »Primae lineae physiologiae« c. alapvető munkáját. 1748 La Mettrie Offroy Julien(1709— 1751) kiadja a »L’homme ma­chine« c. munkáját. 1749—1823 Jenner Eduárd élt. 1750 Daviei Jakab (1696—1762) fel­találja a hályog-extractio mo­dern műtétét. 1759—1752 Franklin Benjamin (1706— 1790) feltalálja a villámhárítót. 1751—1780 Megjelenik a 35 ivrét kötetes francia Encyclopédie. 1751 Perliczi János Dániel (1705— 1778) benyújtja Mária Terézia királynőhöz javaslatát egy ma­gyar orvostudományi főiskola létesítése tárgyában. 1752 Haller Albrecht közli munká­ját a specifikus ingerlékeny­ségről. 1752 Réaumur René isolálja a gyo­mornedvet és kimutatja ennek táplálékoldó hatását. 1752 Mária Terézia királynő elren­deli, hogy a vármegyék tiszti orvosokat tartsanak. 1753 Daviei Jakab közli tanulmá­nyát a hályog extractiojáról. 1754 Van Swieten Gellért (1700— 1772) megszervezi a klinikai orvosképzést Bécsben. 1754 Mária Terézia királynő elren­deli Magyarország orvosainak összeírását. 1755 Mária Terézia királynő ren­deleté a vampyrismusról. 1755—1826 Pinel Fülöp élt. 1755 Weszprémi István (1723—1799) kiadja Londonban a pestis el­lenes védőojtásról írt tanul­mányát. 1755 De l’Epée Mihály Károly (1712—1789) Párizsban meg szervezi az első süketnéma- iskolát. 1756 Mária Terézia királynő ren­deleté a bűvölésről és a bo­szorkányságról. 1758 Casal Gáspár (1691—1759) elő­ször írja le a pellagra kór­képét. 1758 De Haén Antal (1704—1776) hőmérőt használ a betegek vizsgálatára. 1759 Mestivier közli az első kö­rülírt appendicitis-esetet, me­lyet megoperált. 1759 Wolff Frigyes Gáspár (1733— 1794) kiadja a »Theoria ge­nerationis« c. munkáját, amely-

Next

/
Thumbnails
Contents