Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
600 Azonban az a szédületes ütem, amelyet az orvosi tudomány elért, olykor kedvezőtlenül hat vissza annak eredményeire. Manapság a sietség, a munkák megrendelésre vagy személyes érdekből való kiadása föléje kerekedik annak a megfontoltságnak, amely egy Harveynek volt a jellemvonása, aki 20 éven át folytatta a vérkeringésre vonatkozó kísérleteit; föléje kerekedik annak az eszményi becsületességnek, amelynek minden kutatót jellemeznie kell. Az orvosok fölöslege majdnem minden országban olyan versengéshez vezet, mint amilyen verseny az iparban vagy kereskedelemben van, ennek következtében pedig az orvosi tudomány hivatása eltorzul. A vegyi gyógyszeripar minden évben pár ezer új különlegességet vet a világpiacra és ezáltal látszólag leegyszerűsíti és tökéletesbíti az orvoslást, a valóságban azonban ez csak álhaladás, mert senki sem kezeskedik a különlegességek összetételéről és az sokszor nem is ismeretes, ezenkívül pedig igen gyakran üzleti viszony fejlődik ki a termelő és a fogyasztó között, a beteg kárára. A különböző fajta biztosító intézetekben levő bonyolult, gyakran egészségtelen viszonyok világszerte az orvosi kérdések Üzletszerű megoldásához vezettek: kevésbbé fontos, hogy jó legyen az orvosi segítség, fontosabb, hogy olcsó legyen. (1839—?) Ilyvóban született; Pozsonyban járt gymnasiumba, itt volt az 1859/60. évben a jogakadémia hallgatója; azután Bécsben tanult orvostudományt, majd Krakóban és Ilyvóban működött. —• A kolozsvári születésű Trzebicky Rudolf (1859—1903), mint a sebészet nyilv. rk tanára működött-á lerakói egyetemen. Hőgyes Endre Emlékkönyvében 30 galíciai születésű lengyel ifjú nevét közli, akiket az 1799—1874. években a pesti egyetemen avattak orvosdoktorokká (Hőgyes: i. m. 228—256. lap). Giedroyc Ferenc a lengyel hadi egészségügyről írt nagy munkájában a fentebb már említetteken kívül még a következő magyar vonatkozású orvosokat (sebészeket) sorolja fel. Mikor Napóleonnak 1808. évi spanyolországi hadjáratában a lengyel légió Saragossát ostromolta, egy ágyúgolyó a bal térde alatt találta el a légió ezredesét, Chfopicki Józsefet, a későbbi tábornokot, aki erősen vérezve a földre bukott; ezredének törzssebésze, aki bizonyára magyar ember volt, mert Kissnek hívták, ott lévén a közelben, azonnal hozzáfogott Ch/opicki sérülésének ellátásához; műtét közben azonban egy ágyúgolyó magát Kisst is eltalálta, letépte, két lábát, úgyhogy a derék magyar sebész rövidesen kilehelte lelkét (Czas című hírlap, 1856. év, I. mellékletkötet, Dodatek, 349. lap; Giedroyc: i. m. 437. lap). — Sárosy (lengyelesen Szaroszy, Szarosza) Ferenc, aki 1798-ban Krakóban született és neve után ítélve bizonyára magyar származású volt, 1815-ben volt lengyel katonaorvos (Giedroyc: i. m. 517. lap). — Szabó János (1824. óta) és Szegedy (Segiedy) Károly, mint lengyel hadi sebészek működtek.' — A pesti származású Bernstein Fülöp, továbbá Darázs (Darasz) Pál 1831-ben léptek a lengyel felkelő sereg kötelékébe. — A szomolnoki (Szepes vra.) születésű Kreitsir (Kraytschir) Károly miután az 1828/29. évben a pesti egyetemen orvosdoktorrá avatták, 1831-ben a lengyel felkelő sereg szolgálatába állott és érdemeinek elismeréséül megkapta a Virtuti militari nevű katonai kitüntetést is; a felkelés leverése után kivándorolt New Yorkba; bizonyára azonos Kraitsir Károly lengyel törzsorvossal. 1831-ben egy Ftagoczy (?), valamint egy Szwarcer Ede nevű magyar származású segédorvos is működött a lengyel felkelő seregben, illetőleg hadi kórházban (Giedroyc: i. m. 493. ill. 524. lap). Néhány magyar egyetemi orvostanár családjának neve megtalálható a régi galiciai tiszti címtárakban is (Schematismus der Königreiche Galizien und Lodo- merien) ; így a Trnka név (ámbár Trnka Vencel tanár csehországi születésű volt) előíordul az 1782., 1806., 1808., 1815., 1820. és 1826. évi címtárban; a Tellyes- niczky (Telesnicki, Telesznicki) név megtalálható az 1826., 1835. és 1841. évi címtárban; az Udránszky (Udranski) név pedig az 1828., 1831., 1833—1835. és 1841. évi címtárban szerepel. A fentieken kívül, a nevük után ítélve, még számos lengyel származású orvos Tpl. Markusovszky Lajos) működött és működik még ma is Magyarországon, akiknek családja szintén teljesen elmagyarosodott már.
