Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
601 Az orvoslásnak iparosítása, szocializálása és technikaivá, különösen pedig sebészetivé tétele mellett a XIX. század eleje óta minden országban annak nemzetivé tételére törekednek. (1) A hajdani latin nyelv átengedte helyét tíznél több nyelvnek és ennek következtében a különböző országok gyakran nem tudják, hogy a szomszéd országban mit írnak az orvostudomány terén. Az orvosi tanulmány oknak ez a megkönnyítése a latin nyelv eltörlése révén, végeredményben olykor mégis az orvosi tudomány haladásának megnehezítését, sőt megakadályozását okozza, mert kiterjedtebb tudományos munkához manapság, a hajdani egyetlen latin nyelv helyett, több nyelv ismeretére van szükség. A kultúrember élete a XIX. században annyira megváltozik, hogy rá sem lehet ismerni. Az orvostudomány és az egészségügy történetének sok részlete között a világításra vonatkozó részletek a fontosabbak közé tartoznak. Végleg eltűnik a gyertya, amely hosszú időn át társa volt a tanár esti, télen pedig reggeli előadásainak is és a sebész műtétéinek; helyét elfoglalja előbb az olajos, később a kőolajos lámpa, a kőolajat a század közepén kiszorítja a gáz, amely végül a villamos világításnak engedi át a helyét. Ez okozza végeredményben azt, hogy manapság az ember életmódja mindinkább eltávolodik a napkeltétől és közeledik a másnapi napkeltéhez, de nem a szabadban, hanem zárt városi helyiségekben, rendesen dohányfüst fellegeinek közepette. 1 (1) A magyarosítás terén Rácz Sámuel (1744—1807) járt elől; midőn még latin nyelvű tankönyvek voltak előírva, ő már magyar tankönyveket írt. Bugát Pál (1793—1865) az elméleti orvostan pesti tanára, megteremtette a magyar orvosi műnyelvet, 1844-ben kiadta a Természettudományi szóhalmaz című orvostermészettudományi szótárt; Toldy (Schedel) Ferenccel (1805—1875) együtt 1831- ben megalapította az első magyar nyelvű orvosi folyóiratot, az Orvosi Tárt, melyet később Flór Ferenccel együtt szerkesztett 1848-ig, aztán egyedül 1861 —1864. Bugát 1841-ben megalapította a Természettudományi Társulatot, és a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek eszméjét is ő pendítette meg; a szabadságharc leverése után Bagátot megfosztották tanári állásától és nyugdíjától is. Az Orvostudományi Karon 1860-ig latin volt a tanítási nyelv, IF József és az absolutismus idejében egyes tantárgyakat németül adtak elő; 1860 óta magyarul adnak elő a pesti egyetemen; csak olyan tárgyakat adtak elő német nyelven is, amelyeket a sebésznövendékek hallgattak, a sebésztanfolyam megszűnésével (1872) együtt ezt is beszüntették.
