Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
599 a typusa. Az orvosoknak sebészetet és szülészetet is kell tanulniok. Az orvosdoctorok törekednek pótlólag megszerezni a sebészmesteri és külön a szülészmesteri fokozatot és nem egyszer nevüket is ilyen hármas címmel írják alá, idővel pedig a század vége felé, ez a háromság is eltűnik és az újkori orvos, mint doctor universae medicinae, vagy röviden mint doctor medicinae már jártas az orvostudomány minden részében, a sebészetben és a szülészetben is. Ez az orvosdoctor később szakorvossá válik. A szakmák és a szakorvosok jelentékeny száma a mai orvostudomány ismertető jele. Az 1929. évben Amsterdamban tartott nemzetközi szemészeti kongresszuson összeszámolták, hogy maguknak a szemészeknek száma 10.000-re rúg a világon. A XIX. században rendkívül megváltozott az élet üteme és élénksége minden téren, így az orvostudomány terén is. Rendkívül meggyarapodott az orvosi iskolák, az orvosok, a kórházak, betegpénztárak, gyógyszerek, gyógyszertárak és a gyógyszereket előállító gyárak száma. Mindenütt óriási mértékben megszaporodott a népesség. íme néhány számadat: Az Egyesült Államokban az 1933. évben 125,000.000 lakosra jutott 75 orvosi iskola és 150.000 orvos; 24,000.000 bejegyzett gépkocsi; 7.000 kórház egy millió ággyal; minden 18. lakos kórházat vett igénybe; a szülések harmad része kórházban történt; volt 500 gümőkór-szanatórium 70.000 ággyal; 620 elmegyógyintézet 500.000 ággyal; 1.800 ápolónői iskola. Az 1875. év óta a lakosság száma 4-szere- sére növekedett meg. Mindenütt óriási módon emelkedett a kutatóintézetek és a tudományos munkákat kiadó tudósok száma. A XIX. századbeli nagy tudósok, Bemard K., Müller J., Virchow, Pasteur, Koch fényes működésének ideje óta valóságos alkotó láz lobbant lángra a fiatal nemzedékekben, kimeríthetetlen lelkesedés fejlődött ki a kutatások iránt. Ez igazán szép jellemvonása az újkori orvostudománynak: minden téren és minden iskolában arra törekednek, hogy tudományossá tegyék az orvosi működést. Ilyen módon a kiadásra került orvostudományi munkák száma manapság óriási. féle Emlékkönyv (228. lap) szerint az 1796 97. évben avatták a pesti egyetemen orvosdoktorrá; aztán Stanislawówban, Samborban, Drobobyczban működött mint katonaorvos, 1807-ben a sandomierzi katonai kórház orvosa lett; Giedroyc nem említi a lengyel katonaorvosok között, Kosminski azonban felvette őt a lengyel orvosok közé. — Dominikowski Fülöp (1804 1869) Krechóvvban, Galíciában (a zó/kievvi kerületben) született, Béesben tanult orvostudományt, orvosdoktori oklevelét a pesti egyetemen szerezte meg az 1833. évben (Högyes Emire: Emlékkönyv, 235. lap); aztán az osztrák hadseregben, majd 5 éven át az osztrák hadi tengerészetben szolgált. — Rosenthal Dávid (1808 — ?), I arnogrodban született, Béesben tanult (1826—1831) orvostudományt; 1831-ben Magyarországba és Erdélybe küldték, mint cholera-orvost; 1834-ben a bécsi egyetemen megkapta az orvosdoktori oklevelét, aztán Varsóban szerzett állást. Horain Ferenc (?—1880) Magyarországon született, Béesben tanult orvostudományt, aztán a lengyel (1 elkelő ?) hadseregben szolgált, mint orvos, 1840-ben \\ fgrówban telepedett le, ahol 76 éves korában meghalt (Kosminski). -- Fukier András (1813 1870) Gnezdán (Szenes vm.) született, Egerben járt gymnasiumba, Pesten (1832 1837) tanult orvostudományt, itt avatták az 1836 37. tanévben orvosdoktorrá (Högyes: i. m. 238. lap), aztán élete végéig Varsóban tartózkodott; Pesten megjelent orvosdoktori értekezésének címe: De influxu lucis chemicophysiologico (Pestini, typ. Länderer, 1837.); német nyelven egy mezőgazdasági dolgozatot is írt. — Pan- toczek Leó Bálint (1813—?) Koprzywnicán (Sandomierz mellett) született, Pes- ten avatták orvosdoktoría az 1843/44. tanévben (ff ügyes: i. m. 241. lap); Sza- latnán (Zólyom vm.) élt; üvegtechnikával is foglalkozott. — Widmann Oszkár
