Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
585 vostudományt is tanult; ezt nemsokára elvégezte és megkapta az orvos- doctori fokozatot. Liebignél életvegytannal foglalkozva, felfedezte a krea- tinint és feltalálta a vizelet epesav- _____________ p róbáját (Pettenkofer-féle próba); közben különböző fontos egészségtani kérdéseket is dolgozott ki. Az 1852. évben az egészségtan tanára lett Münchenben, az 1876. évben pedig intézetet kapott ugyanott. Miután majdnem ötven évig nagyon eredményesen dolgozott ezen a téren, Pettenkofer öregségétől és betegségétől megtörve, öngyilkosságot követett el. Felismervén a kísérleti módszer alkalmazásának szükségét az egészségtanban, Pettenkofer többek között önmagán is híres kísérletet végzett annak kimutatására, hogy a cholera csírájának egyszerű jelenléte nem elégséges e betegség kifejlődéséhez, hanem hogy ezenkívül még bizonyos feltételek szükségesek, így rossz talajvíz, az eg} én legyengültsége és hasonlók. Iíogy ezt bebizonyítsa, Petten- kofer az 1892. év november 12-én 1 cm3 friss bouillonos cholerabacillus- tenyészetet nyelt le. Tényleg, nem betegedett meg, noha előrehaladott korban (74 éves) volt. Igaz, hogy a to- * III. 326. ábra. Pettenkofer Miksa (1813—1901), a közegészségtannak. mint önálló tudományágnak az első egyetemi tanára (1853 óta Münchenben). Ő alkalmazta először a kísérleti eljárást az egészségtanban A táplálkozás egészségtana és a városegészségügy terén is kimagaslott. (Mayer Alajos szobormintája nyomán. Lipcse, Egyetemi Orvostörténeti Intézet.) 1 isza-Ujlak et Tokaj observata sunt.). Linzbauer részletesen közli (L. III. 3. k.) azokat az elővigyázati rendelkezéseket, amelyeket még a cholera megjelenése előtt hoztak. A cholera elterjedése és az ellene elrendelt vesztegzár úgy a diákság, mint a parasztok között elégedetlenséget idézett elő; Zemplén vármegyében és egyebütt is pórlázadás tört ki (Magyary Kossá: Stálily Ignác szerepe a pesti cholerazavargásokban, 1831., Orvosi Hetilap 1936. év 522. lap; GY. 398.) Az első cholerajárvány készületlenül találta az orvosok zömét és a lakosságot és igen sok áldozatot követelt; különböző kuruzslók is sok kárt okoztak (Herczeg Árpád: Morvái János choleragyógymódja 1831-ben, Orvosi Hetilap, 1932. év, 802—803. lap); a járvány sokáig tartott, csak 1832. májusában jelentették ki hivatalosan, hogy megszűnt. Kevésbbé súlyos volt a járvány Erdélyben (GY. 397— 398.). E cholerajárvány leküzdése és a nép felvilágosítása terén buzgón tevékenykedett id. Lenhossék Mihály, Magyarország akkori főorvosa, Eckstein Frigyes, továbbá Pólya József (Bálint Nagy István: Az első cholerajárvány története és gyógymódja, Orvosi Hetilap, 1931. év, 1217. és 1233. lap). 1848-ban Oláhország felől jött a cholera Magyarországba; ekkor az első esetet július 3-án észlelték Brassóban, ahonnan csakhamar eljutott Gyöngyösre, Budára stb. Ez a járvány is Erdélyben kevésbbé súlyos volt, mint Magyarország többi részeiben (GY. 490.). Az 1849. évben Európában pusztító cholera sem kímélte meg hazánkat. 1855-ben megint behurcolták az országba a cholerát, amely ekkor 76.614 halálesetet követelt. 1866-ban is volt cholera Magyarországon (GY. 585). 1872-ben és 1873-ban együttvéve 190.000 ember halt meg Magyarországon cholerában (Haeser: Lehrbuch der Geschichte der Medicin und der epidemischen Krankheiten, 3. kiadás, 3. kötet, 1882. év, 913. lap). Györy írja (GY. 651.), hogy az 1884. év augusztus és szeptember havában a cholera megint nagy pusztítást vitt véghez Magyarországon; 1886-ban és később is volt cholera nálunk, de akkor már fejlettebb lévén a köz- egészségügy, sikeresebben küzdöttek ellene.
