Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
584 hiánya nagy mértékben hozzájárulnak a cholera elterjedéséhez. A XIX. században a városi közigazgatás általánosan megköveteli a vízvezetéket és a csatornázást, különösen azért, mert a cholera ismételten érezhetően megleckéztette a hanyag városokat. (1) A bakteriológia kifejlődése és a fertőző betegségek okának megismerése volt a negyedik tényező. Kiderült, hogy a baktériumok ellen küzdeni kell, a küzdelemnek pedig csak egy módja van és ez a — hygiene. A negyedikkel egyenrangú ötödik tényezőnek kell tekinteni a biológia kialakulását a XIX. században, nevezetesen a különböző emberi élősködők, különösen a ga- landférgek és a trichinák fejlődési körének megismerését. Ezekből az ismeretekből keletkezett a húsegészségtan. Végül, a hatodik tényező volt a kísérleti tudományok fejlődése a XIX. században és a közegészségtan körébe tartozó különböző kérdések kísérleti úton való megoldásának szüksége. Itt messze kimagaslott Pettenkofernek rendkívüli egyénisége; ő a jelenlegi laboratóriumi egészségtan megteremtője. Pettenkofer Miksa (1818—1901), parasztnak a fia, eleinte gyógyszerésznek kellett volna lennie, de megszökött a gyógyszertárból és színész lett. Később visszatért a gyógyszerészi foglalkozáshoz és az 1843. évben letette a vizsgákat; egyidejűleg or- 1 325. ábra. Lang Eduard (1841 —1916). (Budapest. Egyetemi Bőr- és Nemikórtani Klinika.) és Bécsben tanult, 1881-ben a syphilidologia m. tanára lett a bécsi egyetemen, nagy érdeme van a húgycső és húgyhólyag endoskopiai vizsgálatának bevezetése és elterjesztése terén. — Lang Ede (Í841—1916) Klacsarrón (Bereg vm. latorcai járásában) született; alapvető munkát írt a központi idegrendszer syphiliséről, modern irányba terelte a bőrtuberculosís gyógykezelését. — Ultzmann Róbert (1842— 1889), aki Kassán született, az urológiának mint önálló tárgykörnek egyik megalapítója ; különösen a húgycső megbetegedéseivel foglalkozott, modern irányba terelte a kankó kezelését, több ma használt urológiai műszert vezetett be. (1) Az első cholerajárvány Galíciából jövet Magyarországba 1831. június havában érkezett meg; az első eseteket június 13-án Tiszaujlakon és Tokajban észlelték, ahová Mármaros vármegyéből hurcolták be a Tisza hátán sót szállító tu- tajosok (L. III. 4. k. 1. lap: ............prima in Patria nostra indicia inter hom ines salem e Marmoratia ope ratium in Tibisco devehentes, nominatim ad
