Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

C. A görög és római orvostudomány

44

lábán Herakles a nyilával megsebesített, sebét állítólag gyógyfüvek rá- rakásával gyógyította meg (innen ered a növénytanban ma is meglévő Centaurea név). Ilyen mester mellett Asklepios olyan nagy ügyességre tett szert, hogy még a holtakat is életre merte téríteni. Pluton, attól félvén, hogy a hadesi alvilág elnéptelenedik, Zeushoz ment panaszra s ez haragra lobbanva, villámmal sújtotta Asklepiost. Erre Apollon, hogy megbosszulja fiának halálát, megölte Zeus kyklopsait, akik Zeus számára a villámokat kovácsolták. Minthogy ezért Asklepiost kiutasí28. ábra. Az „öregebb" Asklepios. (Nápoly, Nemzeti Múzeum. Lipcse, Egyetemi Orvostörténelmi Intézet.)

29. ábra. A szakáll nélküli, fiatal Asklepios. (Roma, Vaticano. Lipcse. Egyetemi Orvostörténeti Intézet.)

tották az Olymposról, kénytelen volt a földre jönni és időnkint, mint a mythologia mondja, orvosi gyakorlattal gondoskodni megélhetéséről.

A többi görög istenség közül az orvoslással vonatkozásban állott még: Athena, akit Hygieainak (vyinci^ vagyis gyógyító) is neveztek, továbbá Asklepiosnak leánya, Panakeia (navctxsia a. m. mindent gyógyító) és Artemis, az anyák és a felnövekedő ifjúság védelmezője.

Görögországban leginkább Asklepiost CAovAryraog) tisztelték a gyó- 1 gyászát isteneként s számos templomot építettek neki ligetekben, gyógy- 1 orrások mellett, szép és egészséges fekvésű helyeken. Ezeknek a szent helyeknek némelyike nagyon régi volt. A görögországi nagyszámú Asklepios-templom között a két leghíresebb és leginkább látogatott Epi-