Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
440 931. pont). — A nagymüveltségű Apáczai Cseri János (1625—1659) orvosi vonatkozásit Magyar Encyclopaediáyában (1653) szintén az astrologia hívének mutatkozik; Apáczai Cseri János nem volt orvos, hanem smint a hittudományok doktora és tanár hittudományt, bölcsészetet, mennyiségtant és jogtudományt tanított Kolozsvárott; 1653-ban megjelent Magyar Encyclopaediá jának VII. fejezetében 80 oldalnyi terjedelemben más szerzők nyomán orvostudományi .dolgokkal (élettan, embertan, kórisme, egészségtan, kórtan, állattan, növénytan, gyógyszerek) foglalkozik. E mű a régi magyar orvostudományi nyelv .szempontjából bír fontossággal. Apáczai Cseri szülővárosában halt meg (W. I. 6—7.); több tanítványa (Köpetzi János, id. Pápai Páriz Ferenc) később kiváló orvos lett. Apáczai Cseri egyik kéziratban fennmaradt emlékiratában, melyet Bar fsai Ákos erdélyi .fejedelemhez címzett, szorgalmazza egy teljes, tehát orvostudományi karral is bíró egyetem felállítását (W. i-h.). Több más astrologiai írónk közül csak Miskoltzy Ferenc győri iskolaigazgatót és polyhistort (később evangélikus pap lett .Sopronban) említem, aki Norr Erhardnák astrologiai irányzatú német nyelvű sebészeti művét fordította le magyar nyelvre; e fordítás címe: Manuale chirurgicum: avagy chirurgiai Uti-társ, mellyben az egész anatómia, égi jegyeknek ereje, a’ testi tagokon külsőképen megeshető nyavalyáknak orvoslása, a’ Flastromoknak és Unguentumoknak készítésével együtt, rövid kérdésekben és feleletekben elő adatik (Győr, 1742.) (W. I. 114—115; III. 413). Magyary-Kossa egy 'XVII. századbeli magyar nyelvű orvosi kéziratot talált a Magyar Nemzeti Múzeumban; e kézirat, melyet szintén astrologiai szellemben írtak, előadja, hogy mely évszakban és mely napon ajánlatos, illetőleg tilos eret vágni: Eőszel és nyárban jobb kéz felől köll eret vágni, télben és tavasszal bal kéz felől és az érvágó vas télben nagyobb legyen, mint nyárban. Az ifjú embereknek akkor köll vágni, mikor a hold nyől és a véneknek, mikor a hold fogy . . . Tilalmas esztendőben három napon az érvágás: aZj kik az nap vágatnak, miatta meg köll halmok: Boldogasszony napján, .Szent Simon napján, Szent András napján (M. I. 346—348). Az astrologiának egyik korai ellenfele Manardus János (1642—1536) volt, aki épen a fentebb említett II. Ulászló és II. Fajos királyaink udvarában élt; Manardus Ferrarában szü'etett, ugyanott lett egyet. orvostanár, 1513-ban Magyarországba hívták meg udvari főorvosul; itt megismerkedett a magyar .viszonyokkal és a magyar főurakkal; 1518-ban visszatért Ferrarába, ahol mint egyetemi tanár haláláig működött; a syphilisjárvány felléptének egyik első szemtanúja volt; kiváló humanista-orvos; Epistolae' medicinales című művében sok helyütt (Fib. TI. ep. 1., Fib. VII. ep. 1., Fib. XV. ep. 5., Fib. XVIII. ep. 1.) tagadja az .astrologia létjogosultságát; már 1500-ban így írt: »Recte igitur et sibi et aegrotis medici consulent, si quoties vacuandum videtur lotium magis, quam astrum inspicient, et venarum pulsationem potius, quam stellarum observabunt configurationem« (Manardus: Epist. Med. Fib. II. ep. 1.). 1533-ban ugyanez volt a véleménye: »corpora videlicet coelestia generali quodam influxu per motum et lumen haec inferiora permutare; praeter hunc vero particulares illas vires vitae, necis, salutis, morbi, ingenii, hebetudinis, virtutum et vitiorum, inopiae, divitiarum, famae, infamiae, amoris, odii, fortunae, demum bonae vel malae effectrices, nec illis adesse puto, nec a magnis viris 225. abra. Manardus János (1462—1536), az astrologia egyik korai ellenzője. (Barotti Giannandrea : Memorie istoriche di litterati Ferraresi, Ferrara, 1777., című könyvből.)
