Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
426 Az 1661 — 1686. évek folyamán Londonban pusztító sok járványos betegség képe szörnyű benyomást gyakorol reánk és annál inkább csodálatba ejti az embert, mert ezekben az években egyáltalán nem volt sem háború, sem semmiféle politikai zavar, hanem II. Stuart Károly uralkodásának békés éveiről van szó, amikor Newton és Boyle korszakalkotó dolgokat fedeztek fel, és amikor a londoni híres Tudományos Társaság, a Royal Society megkezdte élénk működését. És általában sok más tekintetbe sem mutat fel a »nagy század« sem nagyságot, sem haladást. A korszakos felfedezések nehezen férkőztek be a felsőbb iskolákba, melyek még sokáig voltak a menedékhelyei és j érődéi a maradiságnak és reaetionak. így a párizsi orvostudományi karon a 1 régi módszer szerint tanítót- j tak, majdnem úgy, mint a középkorban. Ez a főiskola j az egész XVII. század folya- ; mán teljesen elmerült a hajdani dogmatismusban: hisz | Aristoteles és Galenos csal- hafatlanságában, elveti Harvey tanítását; ezenkívül különös módon a Szentírás tanításaival hozza kapcsolatba tanításait. nek«. fM. III. 301. lap, 1086. pont). Az 1601., 1602., 1603., 1606. és az I 1607. években sem szűnt meg a pestis Magyarországon; 1613-ban Pozsonyban, i 1615-ben Nagyszebenben, 1621. és 1622. években egész Magyarországon, Erdély- j ben és Kassán. 1624-ben Debrecenben, 1626-ban egész Magyarországon volt pestis; ' 1628-ban Pécsett és környékén pestisjárvány. Erdélyben erős himlőjárvány dühöngött; 1629-ben Győrött, 1632-ben Észak-MagyÍrországon, 1633-ban egész Ma- j gyarországon és Erdélyben, 1635-ben és 1637-ben Erdélyben, 1639-ben Beszterce- j bányán, 1643-ban Győr vm-ben volt pestisjárvány; 1644-ben »Nagy döghalál grassál ! \íag.yarországort« írja Mikó Imre, Münnirb pedig az 1645. évről ugyanezt írja: j »Eine girosse Pest in ganz Ungarnland« (M. Ill 360. lap, 1314. és 365. lap, 1319. pont). 1646-ban Magyarországon és Erdélyben, 1647-ben Erdélyben volt j pestis, mely7 itt különösen az 1648. évben hatalmasodott el. 1649-ben Nyitravárme- gvéhen himlőjárvány volt, mely 1651-ben Nagyszebenben is sok áldozatot követelt. 1652. és 1653. években erős pestisjárvány pusztítván Lengyelorságban ( L. I- 258. lap, 396. pont), innen az 1653. évben Kassára is behurcolták azt, ahol két 3 évig tartott és 1655-ben ismét kiújult (M. III. 372. lap. 1360. pont); ez utóbbi évben Zemplén vm-ben, Pozsonyban, Nagyszombatban, Kecskeméten és egy'ebütt j is elhatalmasodott; 1656-ban Sopronban jelent meg. 1659-ben Brassóban pestis, Pozsonyban himlőjárvány lépett fel; ez utóbbi 1660-ban nagyon súlyossá vált; , 1660—1665 főleg Észak-Magyarországon és Erdélyben pusztított a pestis, egyebünnen nem maradt fenn adat. 1666-ban vörhenyjárvány, 1672-ben kiütéssel 214. ábra. Saelaceum-fogó és alkalmazása. (Bartisch György, 1535— 1606, német sebésznek Kopenhágában levő kéziratos munkájából. Lipcse, Egyetemi Orvostörténelmi Intézet.) ,
