Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

E. Az újkori orvostudomány

425

(1) Ebben a században tudvalevőleg a törökök uralkodtak Magyarország belsejében; aránylag kevés adat maradt fenn a megszállott területek egészségi viszonyairól; a meg nem szállott Észak-Magyarországról és Erdélyről több adat van; ezekből megtudjuk, hogy alig volt ebben a században járványmentes év. A pestis szinte endemiás volt az országban, hol itt, hol ott ütötte lel fejét és irtotta a lakosságot. 1600-ban Erdélyben »volt iszonyú nagy döghalál«; Pozsonyban és Kassán is pusztított a pestis: Lőcsén rövid idő alatt 2.500 ember halt meg pestisben, azokon kívül »kik “kertekben, kórházakban rakáson feküszrís dysentericának nevez, de ez nem járt hasmenéssel, hanem fejfájással. A mai orvos ezek közül a betegségek közül sokat bizonyára a typhus különböző válfajai közé sorolna. Az 1670—1672. étekben is pusztítottak néhányszor heveny torokbetegségek és az 1667—1670. években a nagy himlőjárványon kívül szórványosan is előfordultak himlőesetek; pusztítást vitt véghez ezeken kívül a vörheny stb. (1)

‘.Vr./’.r.r/.f

Ja kjjrpeti ma*tr ZtU Jdla rUt tat Jérytt M /h'f de ylymau vrí/i tktrí -,al h.tar ítstl cutvarrn

Sn vzrrd lys fuu an tralpt .k*k rau^t'attcffttundfícchnjrL .Pun tudd áan/tsnli met myn/}uytJiny tuur t/d'yv ’

213. ábra. Köpülyözés. (Cor. Dusart fee. et inc. 1695. Budapest. Szépművészeti Múzeum.) 1