Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
B. A legrégibb művelődés korszaka
30 már a védák korszakának végén olyan orvosok is találhatók Indiában, akik nem könyörületességből, hanem hivatásszerűen, keresetképen adnak tanácsot. A papi rendtől független orvosi rend a II., a brahman-korszak- ban válik nagy jelentőségűvé. Ekkor az orvosok a vegyes nép- osztályba tartoznak, amely férfi ágon a brahmanoktól származik. Az orvosi irodalom fejlődése, az orvosképzés magas szinvonala, valamint az orvosi kötelességtan (deontologia) részletes kidolgozása jellemzi ezt a korszakot. Az orvosok nagy tiszteletnek örvendenek a nép körében, amely így nyilatkozott róluk: ha beteg vagy, akkor az orvos az atyád, ha felépültél, a barátod, ha egészséges vagy, akkor az őröd. Leghíresebb orvosaik, Charaka és Susruta, szanszkrit nyelven írt orvostudományi műveket hagytak hátra. Tekintettel az indusoknál lévő, lentebb említett chronologiai nehézségekre, még azt sem lehet biztosan megállapítani, hogy ezek mikor éltek. Legnagyobb valószínűség szerint koruk a keresztény időszámításunk kezdetére esik, mégpedig Charaka 23. ábra. Egy Susruta-kéziral egyik lapja. Valószínűleg még az V. század előtti időből. (Ciba Zeitschrift.) valamivel korábban élt, Susruta pedig későbben, de ebben a megállapításban néhány évszázadot is tévedhetünk. E két szerző műveiben részletesen megvan az indusoknak egész orvosi tudománya; előadásuk pedig olyan, mintha ez a tudás is természetfeletti eredetű volna. Nincsen semmi okunk azt hinni, hogy már ekkor valami kapcsolat állott volna fenn az indiai és a kissé korábban virágzó görög orvostudomány között (a nagy Hip- pokrates az V. és IV. században K. e. élt). A Charaka és Susruta műveiben reánkmaradt orvosi ismeret természeti eletti színezete és számos tévedése mellett is általában magas színvonalon áll. A beteget vizsgáló orvos igénybe vette mind az öt érzékszervét, látását, hallását, tapintását, szaglását és ízérzését. Hallásával állapította meg az indus orvos, hogy csonttörés esetében recsegést (crepi- tatio) lehet hallani a törési végek között; ízérzésével azt tapasztalta, hogy egyes betegeknek (cukorvizelés esetében) édes ízű a vizelete, amire bizonyára először a legyek terelték a figyelmét; ismerte azt a sajátságos szagot, amelyet némely betegségben szenvedők terjesztenek; behatóan megvizsgálta a betegnek arckifejezését, nyelvét és egész bőrét, továbbá a kiválasztások, így a bélsár és vizelet mineműségét; megtapogatta a ki- dudorodásokat és részletes adatokat gyűjtött a betegségről, valamint a beteg életmódjáról stb. Susruta szerint 1120 betegség van a világon. C haraka szerint tömegük megszámlálhatatlan, mert előre nem tudhatjuk, hogy mennyiféle sérülés jöhet létre és hányszor avatkozik be az ördög.
