Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

B. A legrégibb művelődés korszaka

26

tásra), az ólomsókat (kosmetikai célokra), a nátront, a tengeri sót stb., az állatvilágból pedig a mézet, különböző állatok tejét, igen különböző állati zsírokat, madár- és halzsírt, epét, különböző fajta vért, húst, bőrt, szárút, hajat, patát és bélsarat, továbbá egész rovarokat, így a kőrisbogarat, különböző férgeket, kígyókat, gyíkokat stb. Az egyiptomi papy- rusok olvasása közben különös nehézséget okoz az, hogy különös titkos, hermetikus nevekre bukkanunk, amelyeket csak a beavatottak értettek meg (pl. ibisláb = kapor, keselyűszív = üröm, ibiskönnyek = verbena stb.).

21. ábra. Bronzkések stb. Egyiptomból. (Kr. e 300. év) (Paris, Louvre. Département Egyptien.)

Lzeknek a be nem avatottak számára érthetetlen neveknek halk visszhangja a mai orvosi növénytanban is megvan még, pl. a varjúszem (Strpchnos nux vomica) oroszlánfog (Taraxacum dens leonis) stb. elnevezés.

Az orvosságokat oldatok, kásák, kenőcsök, tapaszok, borogatások, csapok, beöntések (az utóbbiakat egyiptomi találmánynak tartották), öblögetések, szippantások, inhalatiok, füstölések stb. alakjában rendelték. A füstöleséket a levegőről (lélekzésről) szóló tan értelmében alkalmazták; a levegő ugyanis rossz lehet és akkor illatos levegővel kell megjavítani. L célra kálmost, mirhát, borókát, benzoet, styraxot stb. használtak. A vény szerkesztési mód lényegében hasonló volt a maihoz; a rendelvé