Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
B. A legrégibb művelődés korszaka
24 egyéniségeiről, legfeljebb azt, hogy Memphisben és egyebütt orvosi iskolák voltak. A papi testület egyszersmind a legfelsőbb orvosi testület és valami hatóságféle is volt, amely arra ügyelt, hogy senki az iskolai orvoslás tanításaitól el ne térjen és ne »kontárkodjék«. A szülészet nők kezében volt, élükön a legöregebb állott. Az egyiptomi papok tudása szélesen elágazódott: jól ismerték az állattant és növénytant, sőt külön növénykertjeik is voltak. Egyiptomból származik a chemia (chemi — a régi egyiptomi nyelvben magának »Egyiptom«-nak a neve). Már ősidők óta művelték a kohászatot, festékgyártást és mindenféle chemiai technikát, a későbbi alehemiát is. Üvegből, főleg pedig színes üvegből készült gyöngyöket már K. e. 3500 táján használtak ékszerül. Az abban az időben Egyiptomban még elég gyakori színaranyból régóta készítettek nyakravalókat, karikákat, gyűrűket és különböző ékszereket. Az arany kovácsolására és olvasztására külön kohók szolgáltak. Az aranynak tartóssága, megsemmisíthetetlensége és oldhatatlansága annak a felfogásnak lett forrásává, hogy bizonyos fény, csodás erő és nemesség rejlik benne. De mesterséges aranyat is készítettek, pl. úgy, hogy rézhez ónt vagy horganyt, illetőleg ónhoz sáfrányt kevertek. E célra néha talán a sárga auripigmentet (arsentrisulfid) is felhasználták. Minthogy a kohászat és festékgyártás jövedelem és hatalom forrása volt, az azokra vonatkozó mindennemű előírást gondosan eltitkoltak a be nem avatottak elől. A papok egész tudományukat a templomokban tétemé- nyezték le. Azok közül a különböző tudományok közül, amelyeket ma a természettudományokhoz sorolnánk, legrosszabbul az anatómia állott, mely a bebalzsamozásnak sok évszázados szokása mellett sem emelkedett a speeulatióval telt, általános ismeretek színvonala fölé. Az anatómia fejlődésének akadálya az a meggyőződés volt, hogy a tetem felbontása szentségtörés. Ezt a nézetet az a szokás tükrözi vissza, amelyet a bebal- zsamozáskor mindig követtek, t. i., hogy az, aki a hasat megnyitotta, a metszés megtétele után elszaladt, a jelenlevők pedig köveket dobáltak utána. Természetes, hogy ez idővel csak symbolikus jelentőségűvé vált. Ily körülmények között azonban az anatómia kifejlődéséről annál kevésbbé lehetett szó, mert a testnek bebalzsamozsásával nem a pap-orvosok, hanem kézművesek foglalkoztak. egyiptomiak élettani speculatióiban az életnek néhány főtényezőjéről van szó, s ezekből ki lehet érezni az ő mindennapi megfigyeléseiket. Mi indította meg az életet Egyiptomban? A víz kiáradt, a föld 19. ábra. Kigöngyölt múmia. (Berlin. Állami múzeumok )
