Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
D. A középkori orvostudomány
244 Ebben az időben Grandier abbé olyan személyiség volt, akii’ől az egész város beszélt. Ugyanekkor történt, hogy a kolostor gyóntatója, »a lelkiigazgató« meghalt és másikat kellett keresni. Johanna nővér levélben Grandier abbénak ajánlotta fel ezt az állást. Gyóntatóatya azonban mégis egy másik pap, Mignon kanonok lett, egyike Grandier abbé ellenségeinek. Ebben az időben Johanna nővér a sok böjtölés és mystikus mű olvasása következtében igen vérszegény lett és többször hallueinatioi voltak. Ezeknek a visióknak következményeképen Johannánál később különböző ideges zavarok léptek fel. Feltárván bántalmait kolostori társnői előtt, megszigorították a böjtölést, imádkozást és korbácsolást rendeltek el; ilyen módon a test elnyomásával az apácák öntudatlanul is még inkább élénkítették a képzeletet. Néhány nap múlva már több apáca is kezdte látni ugyanazokat a tüneteket, amilyenek Johanna nővérnél mutatkoztak. Közben Johanna nővér gyóntatójának, Mignon abbénak megmondta annak a nevét, aki »éjjel hozzá jött és bűnre csábította.« A gyóntató a helyett, hogy megnyugtatta volna a bűnbánó felizgatott képzeletét, ellenkezőleg, még jobban szította azt, kijelentvén, hogy az a visio a sátán műve. Ettől az időtől kezdve Johanna nővér és a kolostor többi apácái fejükbe vették, hogy az ördög megszállotta őket. Ügyes exorcistákat hivattak s ezek ráolvasásokkal és idézésekkel iparkodtak a rossz szellemeket Johanna nővér és a többi apáca testéből kiűzni. Most az apácákon, főleg a fejedelemasszonyon, hysteriás rohamok jelentkeztek, kis rohamoktól a legnagyobbakig, földreeséssel, arcfintorítással, testük hátra- görbítésével, trágár szavak kiejtésével együtt. Mindennek a következtében a kolostor csakhamar teljes nyomorba jutott. Az Orsolya-nővérek leánynevelő-intézetükből tartották fenn magukat, most pedig kénytelenek voltak látni, miként veszik ki sorjában a családok leányaikat a kolostorból. Mégis minden nyugodt megfigyelő megállapította, hogy az exorcismusok nemcsak hogy nem nyugtatják meg a hysteriásokat, hanem épen ellenkezőleg, szemmel láthatólag csak fokozzák a rohamokat és növelik számukat. Mikor a bordeaux-i érsek megtiltotta a további exorcismusokat, a rohamok egyidőre lecsillapultak, de Johanna nővér egészségi állapota ekkor rosszabbra fordult. Most orrvérzés és vérhányás lépett fel, mindinkább fokozván a vérszegénységét. Visszatértek a hallucinatiok. Ezalatt Grandier abbénak ellenségei úgy irányították az ügyet, hogy Richelieu bíboros mindenről értesült; Grandier abbé ugyanis sok rossz fát tett a tűzre életében. A bíboros talán nem hitt olyan nagyon az ördögben, de régóta le akart számolni Grandier abbéval, mert ez a bíboros ellen becsmérlő röpiratot írt. A bíboros parancsára letartóztatták Grandier abbét. Megint tömegesen kezdték látogatni a kolostort az exorcisták. Mindúntalan más templomban űzték ki az ördögöt az apácákból, de nem sok eredménnyel. Állandóan kiújultak a hysteriás nagy rohamok s leghevesebben mindig Johanna nővérnél léptek fel, aki trágár kifejezéseinek mennyiségével és minőségével, valamint a rohamok alatti cynikus mozdulataival is felülmúlta a többit. A város azt beszélte, hogy Grandier abbé az ördög segítségével elvarázsolta a kolostort. A bírák Richelieu bíboros kiküldöttének befolyására azt az alapelvet állították fel, hogy »az ördög az exorcismusok kényszere alatt kénytelen az igazat megmondani.« Természetes, hogy az ördög az eszelős apácák száján át igazolta azt a \ádat, hogy Grandier abbé megbabonázta őket. Nem segített a szembesítés sem. Az ördöngösök görcsöt kaptak, mihelyt meglátták elbűvölőjüket. Bűnössége tehát nyilvánvaló volt. Végül is ítéletet hoztak, melynek alapján Grandier abbét élve megégették az 1634. év augusztus 18. napján. Mielőtt a máglyát meggyújtották, az abbé tagjait még össze is törték; ettől sem kímélték meg! Grandier abbé kínhalála azonban egyáltalán nem csillapította le az ördöngös hysteriásokat. Johanna nővér, gyóntatójának mystikus-ördöngös iratai, valamint saját képzelőtehetsége segítségével még azoknak az ördögöknek számát és nevét is megállapította, akik állítólag megszállották őt. Heten voltak: Asmodaeus, a bujaság ördöge, a vezér; Leviathan, a dölyfösség ördöge, Behemoth, a lustaság ördöge; Izsákáron, szintén a bujaság ördöge; Balaam, Grezil és Aman, a fiatalabb ördögök. íme jelenleg Izsákáron, a tisztátlanság daemona, — ez szállottíi meg legerősebben Johanna nővért, — éjjel megjelent előtte és elhitette Johann ával, hogy teherben van. Johanna azonban terhes semmi esetre sem volt és jelenlegi terhessége is csak hysteriás képzelődés volt, amelynek magától el kellett oszlania pár hónap múlva. Közben azonban kimaradt a havivérzése, hányás lépett fel, mellbimbóiból tejes
