Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
B. A legrégibb művelődés korszaka
13 A világon minden az isteni akarat következménye és folyománya. Az isteni akarat már előre elhatározott mindent, ami történik és minden már előre megállapított, meg nem változtatható számszerinti harmónia szerint megy végbe. Az isteni akarat áthatja a legnagyobb és legkisebb dolgokat; a földön és az égen levő jelenségek párhuzamos sorrendben következnek be és egymásnak kölcsönöstükörképei. Minden földi dolognak megvan a megfelelő mása az égen. Ezért a csillagos ég az a nagy könyv, amelyben a földi világ sorsa meg van írva, a csillagok tudománya pedig a tudományok tudománya: képesít a földi események megismerésére és előrelátására, a jelen megértésére és az egész jövő megjövendölésére. Ez a tanítás a legrégibb idő óta ismert, kifejezett és határozottan kifejtett elmélet, amelynek rendeltetése az volt, hogy minden ismeretet felöleljen: benne vallási, tudományos és gyakorlati tényezők találkoztak. Bár az idő haladtával tévedésnek bizonyult, a tudomány akkori színvonalán mégsem volt egészen alaptalan. Mindenki látta, hogy mennyi fontos jelenség ered az égből: hiszen az eső az égből esett, a nap az égen sütött, az ég vil- lámlott. Már régen megiigyelték, hogy a vihar és némely szél (az akkori felfogás szerint az is égi tünemény) milyen erős hatást gyakorol az emberekre és állatokra. A babyloniaiak ősidők óta aprólékosan feljegyeztek mindent, ami az égen ment végbe és ami a földön történt, s ezek között korán észrevették bizonyos kapcsolatokat és visszahatásokat. Az égen — a Nap mozgása és magassága, a Hold fázisai; a földön — a nappal és éjszaka, a meleg és hideg, az évszakok, a növényzet megváltozása, a jó és rossz időjárás, a vizek áradása és apadása. Feljegyezték a szokatlan égi tüneményeket, a Napnak, illetőleg a Holdnak fogyatkozását, az üstökösöket és velük együtt a földi eseményeket: a nagy győzelmet vagy nagy vereséget, a király halálát, járványt, szárazságot. Nem lehet csodálkozni azon, hogy mikor a babyloniai tudósok iskolázatlan, félig kezdetleges elméje talán először kísérelte meg a nagy általánosítást, tévútra került és egy olyan nagy, téves elméletet állított fel, amely mindent megmagyarázott, a vallási igényeket kielégítette és egyszersmind a gyakorlatban is alkalmazható volt. Ily módon keletkezett az astrologia vagyis a csillagjóslás tana. A babyloniaiak egész kultúrájának, de főleg világnézetének képmása a babyloniai orvoslás. Ennek megismeréséhez a legtöbb anyagot Sardanapal assyriai királynak (VII. sz. K. e.) »könyvtára« szolgáltatta 6 ábra Agyagból égetett máj-minta, melyet a babyloniai papok használtak prognosisaikhoz K. e. 2100 körül. (London, British Museum.)
