Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

D. A középkori orvostudomány

222

Egy pap kétségbe vonta azt az általános hitet, hogy a boszorkányok seprőn tudnak nyargalni a levegőn át, valahova a távolba, szombatéjjelre és nézetét beleszőtte a prédikációba. Erre egy öreg asszony kijelentette a papnak, hogy hajlandó neki bebizonyítani, hogy az mégis igaz. Az öreg asszony kunyhójában, a pap jelenlétében, bekente magát az írral s ettől álomba merült. Álmában különféle mozdulatokat végzett, mintha repülne,

.amíg végre az ágyból leesett a földre. Felébredvén, azt állította a papnak, hogy résztvett a »szombat«-on és nem lehetett meggyőzni őt arról, hogy egy pillanatra sem hagyta el a kunyhót.1

A látományos hysteriások bizonyára a nélkül is, hogy írral bekenték volna magukat, beteges képzeletükben és meghasadt személyiségükben átélhették azt a »seprőutazást«, amelyről annyiszor hallottak és útjuk- ról vallomást is tehettek. Akár így van a dolog, akár úgy, a »szombat«j Leivin: Die Gifte in der Weltgeschichte, 1920., 11. lap.

85. ábra. Boszorkányszombat. (D. Teniers pinx., J. Aliamet sculp. Budapest, Szépművészeti Múzeum.)