Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
D. A középkori orvostudomány
214 a köröm alján és semmit sem éreztek, s vérük sem folyt, kivévén, hogyha az exorcista ezt követelte az ördögtől; gyertyalánggal körülbelül egy percig égették az egyik apáca kezét, úgyhogy a bőrön 3 újjnyi hosszú és 1 újjnyi széles égett hely látszott, később pedig ő maga nyugodtan csipkedte újjaival a megégetett helyeket, szintén semmit sem érezve. A hysteriánál könnyen lépnek fel vaso motoros elváltozások a bőrön. Foltok, véraláfutások, sőt vérzések is támadnak. A bőrön levő elváltozások megfelelhetnek a beteg psychicumában lappangó bizonyos képzeteknek, olykor rendkívül plasztikus, érzelemmel, félelemmel, csodálkozással, magasztalással, vágyakozással színezett képzeteknek. Ily módon a középkorban, az exorcista parancsára, az ördög különböző jeleket hozott létre az ördöngös testén, pl. keresztet, betűket, vagy még egész szavákát is, mint azt alább Johanna apáca esetében látni fogjuk. Ez azt jelentette, hogy az ördög meghunyászkodott az Úristen előtt és meghu- nyászkodásának jeléül keresztet rajzolt vagy szent neveket írt áldozatának a bőrére, akit el is hagyott. Ennek a tünetnek hysteriás autoder- mographia a neve. Ugyanilyen módon, Krisztus kínszenvedésének emlékezetbe idézésére, felléphetnek stigmák, — ph vörös sávok a test azon a részén, ahol a Krisztustól vitt kereszt a bőrt megnyomta, — véres könnyek vagy vérzések ott, ahol Krisztus sebei voltak, sőt valóságos sebek is felléphetnek.1 A véleménynyilvánítás és annak az eldöntése, hogy valamely megadott eset természetes vagy természetfeletti-e, a középkorban és később is elsősorban az orvosok dolga volt. Az alább felsorolandó kórrajzokban és boszorkányperes jegyzőkönyvekben az orvosok mint szakértők léptek fel, s ha az volt a véleményük, hogy az ügy nem természetes jelenség, egyszerűen visszavonultak, kijelentvén, hogy ők nem illetékesek a dologban. Csak ekkor vette a beteget a pap, illetőleg a bíróság a kezébe, amely gyakran halállal büntette az »ördögi stigma«2 birtokosait. 1 A stigmata diabolit és a stigmata divinat együttesen kell tárgyalnunk nemcsak azért, mert ezeknek is, azoknak is neuropathiás alapjuk van, hanem történelmi szempontból is, mert a régi szerzők együttesen ismertették és okolták meg. íme, mit mond erről pl. Lancre, a XVII. század elején élt francia jogtudós De Vinconstance des mauvais anges et demons című, 1613-ban kiadott művének 185. lapján: »A sátán ezzel az ördögi jellel (vagyis az érzéketlen hellyel) utánozni akarja az Urat, aki stigmákat adott a szent személyeknek, az ő kedvelt szolgáinak és aki ezáltal azt akarta elérni, hogy ezek a személyek az Ö vértanúságának szent jeleiben részesedjenek... A sátán ilyen módon Istennel akar egyenlő lenni. . . épúgy rányomja bélyegét bérenceinek a bőrére, mint egykor az eretnekek és boszorkánymesterek tüzes vassal bélyeget sütöttek tanítványaik jobb fülcimpájára . . . Az ördög igazi majmolója az Úristennek. De utánzása nem tökéletes. Az Isten az ő választottjain ugyanolyan sebeket idéz elő, mint amilyeneket önmaga tagjain ütöttek a szegek és azt akarja, hogy azok láthatók legyenek, azért hogy ezzel a méltó példával szent lelkeket vonjon bele e nagy érdembe és szeretetteljes jutalomba. Az ördög ellenben titokban nyomja az ő bélyegét a testre, ha pedig már rányomta, akkor mindig a testnek valamely rejtett helyén tartogatja, úgyhogy az egész testet a legtüzetesebben végig kell '‘^j’Sálni, hogy meg lehessen találni a jeleket; sőt, ami még rosszabb, abból a télből hogy megmeneküljön az igazságszolgáltatás és a bírák elől, az ördög néha az emberi testnek olyan piszkos részeire nyomja rá a maga jeleit, hogy az ember tsa utálattal vizsgálja meg azokat, így pl. a férfinál az üllepre, a nőnél a szemeremrészre; minthogy pedig az ördög szereti a végleteket és szokatlanságokat, nt 13 ellenkezőleg, a legnemesebb és legbecsesebb helyeket választja ki, ahová, ug\ atszik, még nehéz is rányomni a jelet, pl. a szemre vagy a szájra.« Lásd fenntebb a 160. és alább a 269. és a követk lap. ..." j)minl ismeretes, a mai idegkórtan is azt tanítja, hogy jeleket v. stigmákat a a un a hysteriánál; ilyenek a garat érzéketlensége, a szaruhártya reflexének íanya, a globus hystericus, az anaesthesiák stb. De hozzá kell fűzni, hogy ezek
