Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
D. A középkori orvostudomány
212 kozódás, káromkodás, szavalás, prédikálás, imádkozás kísérheti a szenvelgő testtartást. A roham néha az álomhoz hasonló. A betegnek egyidejűleg hallucinatiói és visiói is szoktak lenni; társalog azokkal a személyekkel, akik állítólag megjelentek előtte és megfelelő mozdulatokat végez. Rendkívül tanulságosak a Charcot-íéle klinika betegeinek példaképei, amelyeket az lconogrciphie photographique de 7a Salpétriére című műben írtak le.1 A beteg nő katalepsiás álomban az ágyon fekszik és visiói vannak, pl. sexualis visiói. A visiókat érzéki és féktelen szavak és mozdulatok kísérik. A klinika orvosai közelről figyelik a rohamot. A beteg nő felébredése után elbeszéli, hogy ez meg az a szeretője volt nála, hogy vele nemileg érintkezett stb. és sehogyan sem lehet őt meggyőzni arról, hogy senki sem volt nála, hogy a személyzet vigyázott reá stb. A Chareot klinikáján megfigyelt kórképek teljesen megfelelnek a középkori hysteriás nők élményeinek, akik azt állították, hogy az ördöggel volt viszonyuk. fia magát ezt a visiókra, megfelelő mozdulatokra, szavakra stb. való hajlamot az erotikus körből átvisszük a vallásos körbe, akkor analog képeket kapunk, amelyeket elragadtatások, az Úristennel és a szentekkel folytatott beszédek töltenek ki és a tömegekre megragadó, suggestiv módon hatnak. íme még egy példa a Salpétriére-klinikáról: egy beteg nő, aki már több mint 20 év óta szenved különböző ideges jelenségekben, így hosszantartó eontracturákban, többnapos katalepsiában, hysteriás rohamokban stb., egyszer hysteriás roham alatt fokozatosan megmerevedik, míg végül keresztre feszített nő alakját — crucifiement — veszi fel. Ez a merevség olyan nagyfokú, hogy a beteg nőt fel lehetne emelni, mint egy vasdorongot és öt óráig eltart. Utána a beteg nő felébred, akár csak álmából, és így szól: »Hol vagyok? Ott fenn a magasban olyan jól éreztem magamat, olyan szép volt!« Arra a kívánságra, hogy mondja el mindazt, amit látott, így folytatja: »Az égben voltam és ott vakító világosságot láttam ... Mindenütt zöld moha volt és rajta göndör-gyapjas báránykák legeltek ... Gyémántok csillogtak, sok kép volt és szerte-széjjel mindenféle színű csillagok... Az Úristennek hosszú, gesztenye-barna haja és hosszú rőt szakálla volt... Ő szép, nagy, erős, egészen aranyos... Az Istenanya pedig egészen ezüstös. Az Úristen szólt hozzá (a beteghez), de szavaira nem emlékezik; akart Neki válaszolni, de nem tudta a szavakat kiejteni, annyira meghatódott.« A hysteriás nő vallásossága könnyen megy át szenteskedésbe és könnyen társul erotomániával. Tudják ezt a tapasztalt gyóntatok, akiket nein hagynak békében az ájtatoskodó hysteriás nők, akik el nem követett dolgokat vallanak meg és folyton magukra terelik a gyóntatok figyelmét. Az orvosok, a katholikus papság használatára írt orvosi útmutatók- szerzői. óva intik a papokat, hogy vigyázzanak ilyen esetekben, mert a [ú steriás nő a túlzott ájtatosságból egyszerre szerelmi ajánlatokba csap at, ha pedig ezeket visszautasítja az ember, úgy képes a papot eselszöyények, legocsmányabb hazugságok és rágalmak hálójába belekeverni.' Alább meg fogunk ismerkedni a louduni és auxnonne-i kolostorok ördöngösségi járványainak vallásos és erotikus hátterével. Az az álom, amelybe a Tíysteriás nők a roham után vagy valamely 1 * 3 1 Bourneville et Regnurd: Ieonographie photogr. de la Salpétriére, service de Chareot, 1876. és a köveik.- A papság számára való orvosi ismeretek gyűjteményét »medicina pas- toralisnak« nevezik. 3 ézarnecki: Medyeyna pastoralna, II. kiadás, 1910., 347. lap.
