Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
D. A középkori orvostudomány
194 foglalja és képviseli a középkor egész tapasztalatát, e betegségnek húsz ismertető jelét közli1: 1. A fej hajszálai kihullanak és helyettük újak nőnek, de ezek igen vékonyak és rövidek; hasonlóan a szakáll és a szemöldök is kihull; a hajszálat kihúzván, néha a gyökérrel együtt egy »darabka hús« is kiszakad. 2. Az ujjunkkal megtapogatva a szemöldököt és a fül mögötti tájat, kerek és kemény csomók jelenlétét lehet megállapítani. 3. A fül kerek, megvastagodott és csomós. 4. A homlok redős és ráncos, mint az oroszláné. 5. A tekintet merev és mozdulatlan; a szem kerek, vörös, tüzes, mint a macskáé: félelem fogja el az embert, ha beléjük néz. 6. Az orrnyílás kívülről széles, belülről szűk, a betegség folytán kimaródott, fekélyekkel és pörkökkel borított, gyakran vérző; az orr válaszfala elpusztult; az orr olykor beesett, az arc petyhüdt, beívódott, duzzadt és »tele van rossz nedvvel«; az arcszín sötétvörös; az arckifejezés utálatos, olyan, mint a szatíré. 7. Az ajkak vastagok, duzzadtak, a foghús szennyes, fekélyes, a fogak körül nincsen foghús. 8. A nyelv duzzadt és fekete, a nyelven és a nyelv alatt csomók lépnek fel; a nyelv alatti vénák tágultak, varicosusak. 9. A lehellet bűzös, épúgy, mint az ürülékek is mind rendkívül bűzösek. 10. A hang rekedt, a beszéd orrhangú, a lélekzés nehéz. 11. A bőrön világos és sötét foltok jelentkeznek; a bőr érdes, mint egy lekoppasztott sovány libáé; számos elváltozás lép fel a bőrön: sö- mörök, pörkök, s ezekből gyakran halpikkelyszerű képletek hullanak le. 12. A betegek égést és fájdalmat éreznek a bőrben, mintha valaki tűkkel szúrkálná őket. 13. Általános lesoványodás és izomsorvadás lép fel, legfeltűnőbben a kézen a hüvelyk- és mutatóujj között. 14. Merevedés és érzéketlenség áll be; Páré felemlíti, mint jellemző tünetet, hogy a sarok felett az Achilles-ínt borító bőr teljesen érzéketlen. 15. A betegek végtagjai érzéketlenek, sorvadtak. 16. A betegeket rémes álmok gyötrik. 17. A betegek majdnem mind hazudozók, ravaszkodók, erőszakosak, a férfiak pedig szenvedélyesen kívánják meg a nőket, különösen a betegség fokozódásakor. 18. A hugy »sűrű, mint a kancáé«, néha halvány, hamúszürke, erősen bűzlő. 19. A vér sűrű, lobos, feketés ólomszürke. 20. A pulsus gyenge, apró. Az embert lelki és testi kínok között teljesen eltorzító leprát a középkorban titkos, kifürkészetlen, sőt ki sem fürkészhető, az emberi értelem számára hozzá nem férhető betegségnek, Isten végzésének, olyan rendelkezésnek tartották, amelyet Isten akkor küldött, amikor valakit meg akart büntetni vagy pedig, amikor kegyelmét akarta valakinek megmutatni; a leprásokat ugyanis Isten választottjainak tartották. 1 Jeanselmenek eme műve nyomán: Comment l’Europe au moyen ágé se protégea contre la lépre. Bulletin de la Soc. Franchise d’Histoire de la Méde- cine, 1931.
