Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

D. A középkori orvostudomány

192 Sz. Annához könyörögnek segítségért: a férfi előrehaladt poklosság ké­pét mutatja, a nőnél a poklosság még csak kezdődik. A férfinak mind­két keze bénult és azokat karfelkötőben tartja; alsó végtagjai megvasta­godtak, alig van normális körrajzuk, hasonlóak az elefánt lábához (elephan­tiasis leprosa), testét számos folt borítja; a jobb halántékán és a hom­lokán csomók láthatók; arca kimondhatatlan szenvedést fejez ki. A fiatal asszony hátra tolván ruhájának bal ujját, bal alkarján poklos csomó­kat (leproma) tár fel és mutat. Ügy látszik, mintha mindketten beszél­nének: »Légy könyörületes, oh Sz. Anna; íme ez a férfi poklos, a be­tegség egészen felfalta, szenved és elpusztul, ez a fiatal asszony pedig megfertőződött tőle és már kétségtelenül poklos; ha nem könyörülsz rajta, az ő sorsa épen olyan lesz, mint férjéé.« A mai orvostudomány a poklosságnak a bőrön és az idegeken fellépő alakját különbözteti meg. A bőrlepra (lepra cutanea, seu tuberosa) csomócskák és csomók képében mutatkozik a bőrön, gyakran az arcon és a végtagokon. Az arcon, a szemöldök környékén fellépő csomók a betegnek jellemző, az oroszlán pofájára emlékeztető (jacies leonina) arc- kifejezését idézik elő. Az orr, a torok és a gége nyálkahártyáján, a szarúhártyán és a szivárványhártyán is keletkeznek beszűrődések és ez a mondott szervek működési zavarát és elvesztését idézi elő. A beteg megvakul, orra lehull, lehellete bűzössé, hangja rekedtté válik. A haj­szálai a fejéről és a szempilláiról kihullanak. A belső szerveiben levő beszűrődések lassankint az általános egészségi állapoton tükröződnek vissza. 78. ábra. A leprás betegek csoportja ..A halál diadalmenetében". (Andrea di Cione, megh. 1376 . falfestménye.)

Next

/
Thumbnails
Contents