Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

C. A görög és római orvostudomány

89

XIV. GALENOS ÉS KORA. ANTYLLOS.

Rómában a K. u. II. században az orvosok száma óriási mértékben megnövekedett. A magas tiszteletdíjak (valamely jómódú római pl. 200.000 sestertiust fizetett bőrbajának meggyógyításáért), egyre újabb követőket vonzottak. A római hatóságok nem kértek bizonyítványt az elvégzett tanulmányokról. Erről panaszkodik Plinius, midőn azt írja, hogy az orvosok a mi rovásunkra tanulnak, a legteljesebb büntetlenséggel kísérleteznek és gyilkolnak, mert nincsen semmiféle törvény, amely a tudatlanságot büntetné . . . « stb. Ezért mindenünnen Rómába vonultak a haszonleső kalandorok s legszívesebben a methodikusok iskolájához csatlakoztak, mert

56. ábra. Római orvosi műszerek.

(Találták Magyarországon. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum.)

ebben az iskolában hat hónap elég volt a tanulásra. Az orvosi hivatással majdnem kizárólagosan jövevények, leginkább görögök foglalkoztak. Született római pénzszerzés céljából csak igen ritkán orvoskodott. Romana gravitas non exercet medicam artem et qui ex Romanis incipiunt eam addiscere, ad Graecos sunt transfugae — mondta Plinius. A rómaiak tanulták ugyan az orvoslást, de csak az általános műveltség kedvéért. Sok író megkívánta ezt. Plutarchos szerint mindenkinek ismernie kell a pul- susát és tudnia kell, hogy mi árt neki és mi segít rajta. Azonban, Celsus- hoz hasonlóan, legfeljebb csak »családjukat« gyógykezelték.

Ezzel szemben azok a jövevény-orvosok, akiknek kenyérkeresetül szolgált az orvosi gyakorlat, mindinkább szaporodtak Rómában. A város tele volt a legkülönbözőbb szakorvosokkal, akik csak egyes betegségekkel, szem-, fül-, bőr-, női betegségekkel foglalkoztak, voltak szakorvosok a sérv, hasvízkór gyógyítására, voltak húgykősebészek, fogászok stb. Szak- képzettségük azonban csak abban állott, hogy figyelembe sem vették az egész gyógyászatot, — fogalmuk sem volt róla — és a dolgok téves értelmezésével azt a hitet keltették a népben, hogy az ő ügyességük csak egy térre szorítkozik. Tulajdonképen azonban csak arra törekedtek, hogy minél rövidebb tanulás után minél hamarabb lehessen megkezdeni a pénzszerzést. Nagyban működött a többé-kevésbé hangzatos és hatásos reklám: műtéteket végeztek a kinváncsi tömeg szeme láttára, népszerű elő