Szakcikk gyűjtemény

Dr. Hunfalvy János: Az éghajlat változóságáról

onnan van, hogy a tengerek a déli félgömböt árasz tják el. Most ott van a jeges időszak. Körülbelül 9200 év múlva ellenkezőleg az éjszaki félgömbön fognak oly állapotok bekövetkezni, minők most a délin vannak; a súlypont az éjszaki félgömbre fog esni, a tengerek oda fognak áramlani s a jeges időszak ismét az éjszaki félgömbön lesz. így volt ez a régibb geológiai korszakokban is*)

Nagy zajt ütött Schmick Henrik kölni tanár, ki részint Adhémár, részint az angol Croll**} nézeteire alapítja okoskodását. Szerinte a nap majd az éjszaki, majd a déli félgömbre nagyobb vonzást gyakorol, s a szerint a tengerek is ide-oda áramlanak. Most s már 5871. év óta a nap a déli félgömböt vonzza erősebben, mert ezen a nyár a napközei idejére esik. Az erősebb vonzás következtében a tengerek a déli félgömbre áramlanak leginkább, s a déli sark körül nagy jégtömegek képződnek. Mintegy 9298 év előtt az éjszaki félgömbön voltak oly viszonyok, minők most a délin vannak, mert akkor ott a nyár a napközei idejére, a tél pedig a naptávol idejére esett, tehát akkor az éjszaki félgömbön voltak egybegyülve a nagy tengerek és nagy jégtömegek Ez állapot mindegyik félgömbön felváltva 10,500 évig tart, ennyi esztendeig 8 nappal hosszabb a téli s illetőleg a nyári fél év; a 8 nap 10,500-szor véve 118 esztendőt és 25 napot ad. Eny- nyivel hosszabbak az egész időszak alatt felváltva a téli és nyári évszakok.

De vegyük annak csak felét t. i. 59 esztendőt s tegyük fel, hogy egy-egy ily esztendőben mindennap csak egy hüvelyknyi vastag jégréteg támad, akkor az 59 év

*)L. Adhémar : Les revolutions de la mer, 1842.

**) L. James Croll: Climate and time in their geo- logical relations etc. London, 1875. (Leginkább az excen- tricitás változásából indul ki, most az excentrieitás 333,500 mfd., 30,000 év előtt pedig 1.550,000 mfldet tett.)