Szakcikk gyűjtemény

Dr. Hunfalvy János: Az éghajlat változóságáról

korszak végén s a negyediknek elején a nap ereje annyira meggyengült, hogy a jeges időszak állott he. Ekkor támadtak az alsó aszteroidák, melyek — mint sok csillagász állítja — a Merkur és nap között keringenek. Ezeknek megszületése után ismét melegebben sütött a nap, a nagy jegesek mindenütt hátráltak és csak az északi sarkvidékeken tartották meg nagy kiterjedésöket. A negyedik, azaz a mostani geológiai korszak végén még sokkal hidegebb időszak fog beállani, de ez uj jeges időszaktól nem kell félnünk, mert még nagyon sok viz fog addig a Dunán lefolyni, s mi akár tízszer is meg fogjuk még ünnepelhetni hazánk ezredéves fenállását. — Pettkót, kissé merész elmélete miatt SuessésHochstetter amúgy bécsiesen elpáholták.*)

A. franczia Adhémara nap- éj-egyenlőségi pontok előhaladására s a földpálya nagy tengelyének mozgására alapítja okoskodását. Emlitettem, hogy a nagy tengely vagyis apszisvonal végpontjai 21,000 év alatt az egész pályán körüljárnak; ennél fogva az évszakok hossza a két félgömbön 10,500 évenkint változik. Most az éjszaki félgömbön a tavasz és nyár hosszabb, ennélfogva az éjszaki félgömbön a nappali órák száma jóval nagyobb mint az éjjeli óráké, a déli félgömbön megfordítva a nappali órák száma 4294, az éjjeli óráké pedig 4464. Az éjszaki félgömbön éjjel kevesebb, a délin pedig éjjel több meleg sugárzik ki, mint a mennyit a föld a naptól kap. Azért most a déli félgömbön halmozódnak össze a jégtömegek s ezek a déli sark körül oly roppant tömeget képeznek, hogy a föld súlypontját is félre nyomják dél felé;

*)L. Johann von Pettko: Die jüngste Controverse über die Theorie der Eiszeit, Separat-Abdruck aus dem berg- und hüttenmaennischen Jahrbuche XIV. kötet. Becs 1865.