Szakcikk gyűjtemény
Dr. Hunfalvy János: Az éghajlat változóságáról
— 20 öblök szabása, körrajza folytonos változást szenved, s a geológiai korszakok folyamában a száraz és nedves területek eloszlása gyakrabban egészen megváltozott. A hol most szárazföld, sőt magas hegyek vannak, ott valamikor a tenger hullámai rengtek; s a mi most tengerfenék, az százazföld volt. A mostani éghajlati viszonyokat csakis a száraz és tenger jelen eloszlása mellett érthetjük meg, csak ily eloszlás mellett létesülhettek a most uralkodó légbeli és tengeri áramlások, melyek a légmérsékletre és esőzésre oly döntő befolyást gyakorolnak. Ha tehát valamikor a száraz és tengerboritotta területek másképen voltak elosztva — pedig abban kételkednünk nem lehet — akkor okvetetlenül egészen más éghajlati viszonyok is voltak. Egy uj geológiai iskola, melynek élén a bécsi S u e s s és a svájczi Heim állanak, a régibb vulkáni nézeteket elveti, melyek szerint a hegyek és hegysorok földalatti erők működése következtében alulról fölfelé tódultak, a mélységből a felszínre való kiömlés által keletkeztek vagy pedig, ha kitörés nem történt, feltolattak, mintegy kólyagszerüen felfuvattak. Azt mondják , nincs hegy, mely alulról felfelé emeltetett volna, a vulkánhegyek is csak a kilövelt anyagok felhalmozódása által támadtak, a tölcsér környezete és falai sohasem emelőd- tek. A hegyek és hegységek csak a földkéreg összezsugorodása következtében támadtak, nem egyebek, mint a föld felszínének redői és ránczai, olyanok mint a megszáradó és összezsugorodó alma héjának a ránczai. A földrétegek vetődései, gyüremlései mind ekképen támadtak. Az összezsugorodás következtében itt alásü- lyedtek, ott felfelé szorultak. S a föld ezen összezsugorodása még folyton folyvást tart, mint ezt a földrengések is tanúsítják. — Ha e nézet áll, akkor a föld átmérője is
