Szakcikk gyűjtemény
Dr. Szilvek Lajos: A Pécsi Egyetem története
16 fásában épp úgy, mint a magyarok hithüségében bátran meginghatott volna különösen Nagy Lajos idejében és ennek behatása alatt a jövendőre nézve is attól eltekintve, hogy Lajos a* általa küldött teológusokat is minden valószínűség szerint szívesen fogadta volna, a mi csak eszközül szolgálhatott voina Róma ét Magyarország között a viszonyt még szívesebbé tenni Szvorényi Mihály (egyháztörténeti és jogi iró, f 1814) egy külön értekezést (De causa non permissae Facultatis Theologicae in Univ. Quinqu.) irt kérdésünkről, és a ti'alom okát abban vélte megtalálhatni, mivel Pécsettaszékes- egyázi iskolában úgy is tárgyalták a hittudományokat. Lehetséges ugyan, hogy inkább a tudósokat, mint a tudorokat keresték Lajos idejében is, én azonban nem tudok abban megnyugodni, hogy Nagy Lajos, a ki mint király és ember egyaránt egésznek mutatkozik, ne akarta volna, hogy egyeteme is teljes legyen, a mint hogy tényleg el is rendelte eme fakultás felállítását is. Valamennyi között a De- nifle-féle megfejtést találtam legmegfelelőbbnek, különösen ha futólagos tekintetet vetünk V. Orbán pápa helyzetére és viszonyaira. Abban az időtájban történt ugyanis, hogy a gondvisszeléserüleg a pápaság számára kijelölt világfővárost mellőzve V. Kelemen Dél-Franeiaország egyik zugát választotta székhelyül. A francia befolyás kezd érvényesülni. A pápáknak egy egész sorozata következik franciákból. V. Orbán is francia, Marseille egyik kolostorának apátságából emelte őt a francia befolyás a pápaság szédítő magaslatára. Hiába szólította őt fel Petrarca megválasztatása után : „Vájjon Avignon gonoszai, avagy Róma apostolai és vértanúi közt akar-e inkább fel-, támadni ?tí V. Orbán Avignonban maradt. Ugyan éppen egyetemünk alapításának esztendejében (1367)
