Szakcikk gyűjtemény
Dr. Szilvek Lajos: A Pécsi Egyetem története
17 a jobbak sürgető kérésének engedve, de csak öt bíborossal, Rómába vonul, a hol a nyugati (IV. Károly) és keleti (Palailogos János, egyezséget ajánlva fel és segélyt keresve a török elleni császárok hódulásukkal övezik a kereszténység közös atyját, de újra hat franciát véve fel a kardinálisok kollégiumába, helyzete Rómában tarthatatlanná válik és visszasiet Avignonba, hogy ott, sz. Brigitta jövendölése szerint, csakhamar meghaljon. A francia érdek megkívánta, hogy a párisi egyetem nimbusza és befolyása mindjobban érvényesüljön ; az európai hirti theológiai fakultás hallgatóit avval is lehetett szaporítani, ba Pécsett nincsen hittudományi kar az egyetemen. Rollerünknél (III.) is olvasható a pápának szeptember 1-én Viterbóban kiadott jóváhagyó okmánya, a melynek bevezető soraiban a pápa azt is megjegyzi, hogy a király nemcsak országának, hanem a szomszédos tartományoknak javát is célozván a jeles és erre alkalmas Pécs városában akarja az egyetemet felállítani (. . . „non solum ad utilitatem et prosperitatem . . . Ungariae, sed etiam aliarum partium vicinarum ... in civitate 5 ecclesiensi . . . tamquam insigniori et magis ad hoc accomoda et idonea . . .“) Némelyek szerint az orvosi szakot is nélkülözött pécsi egyetemnek (studium generale) különben Orbán pápa úgy a tanárok (doctores, legentes), mint a hallgatók (studentes) számára biztosította a szokásos privilégiumokat és szabadalmakat és elrendelte, hogy mindig a pécsi püspök, széküresedés esetében a káptalani helynök, legyen az egyetem főigazgatója (kancellár), a ki az egyetemre felügyel, a ki a vizsgálatok alapján az akadémiai címeket osztogatja úgy, hogy az ilyen min-
