Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
VII. része. A' Sz. Irás igaz értelmét honnan kell venni?
A' SZENT ÍRÁS ÉRTELMÉRŐL. 647 csen Királyné szolgája, oly dologban mondgya, hogy Isaidst nem értheti magyarázó nélkül, mely a’ Krisztus ismérését illeti. A’ Tanítványok-is, V Krisztus haláláról, és feltámadásáról való dolgokat nem értették: hanem Krisztus Urunk megnyitotta nékik a’ Sz. írás értelmét, megmagyarázta a’ Próféták mondásit. Balduinus azt feleli; 2hogy Sz. Péter, nem a’ Szent írás szavait mondgya nehéz értelmüknek, hanem a’ dolgokat mellyeket magyaráz: 3Character dictionis in Scriptura obscurus non est: licet ipsa Mysteria intellectui nostro sint abstrusa. De a’ bizonyos, hogy j Sz. Péter nem szól csak magán a’ Hit dolgairól: hanem azt mondgya, hogy, a’ mit Sz. Pál ezekrül írt, nehéz értelmek vagyon. És akár a’ szóknak, akár a’ dolgoknak homályosságából légyen az írásnak nehéz értelme, mellyek-miatt elvész lelkek azoknak, kik hamissan értik. A’ Szerecsen Királyné szolgájáról, és a’ Tanítványokról, azt írja Balduinus, hogy nem értették az Isten szavát, mert nem minden ember értheti ezt, hanem a’ ki a’ tanítást, és az ő Lelki Pásztorinak magyarázattyát örömest vészi: i Qui grammaticum Scripturae sensum intelligunt, audire debent ejus explicationem. 5Sacrce liter ce non cuivis sunt obvice in vero sensu, sed iis tantum, qui dociles sunt, et libenter audiunt 6 Ordinariorum Doc-« torum explicationes. Ez ha így vagyon: Tehát a’ Lelki Pásztorok' magyarázása nélkül, nem érthetik közönségesen a’ Sz. írást; tehát a’ Sz. írás nem oly világos, hogy maga finyességéből kimutathassa értelmét. Mert, ha kimutathatná, senki magyarázattya nem kivántatnék ennek értelmére. II. Bizonyság: A’ Sz. írás szavai, akár-mely dologról, oly világosok nem lehetnek, hogy kérdés ne lehessen felőllök, ha proprie, vel figurate, tulajdon erejekben kel-e venni, vagy más külömböző értelemben. Sohólt pedig a’ Sz. írás meg nem magyarázza, hol, minémű értelemben vétessék akár-mely szó. Azért, csak magán a’ Sz. írás bötüjéből, ki nem tudódik az ő igaz értelme. Mi lehet világosb, mint ama mondás: Ez az én testem. Ha ki újonnan nem születik, Vízből és Szent Létekből, nem mégyen meny-országba. Ezeket, a’ Calvinisták, Figurára, vonszák; a’ Testen, test jelét; a’ 1 Vízen, Szent Lelket magyaráznak: A’ Luteristák, ezt a’ Figurát pökik. Ha oly világos az írás, mutassák meg a’ Szent írásban, ‘ mellyik mond igazat. Balduinus erre azt feleli; hogy, Sz. Ágoston tanítása szerént, a Sz. írás szavait, tulajdon értelmében kel venni, mikor nem ellen1 Lucae 24. v. 27, 32. 2 Pag. 691. 3 Vide Gret. ;om. 1. Defens. Bellar, f. 1113. 4 Pag. 690. 5 Pag. 691. 5 Id est Praedi- :antum Luthe- risticorum ; scilicet. 1 Kalauz, II. 84. Vide supra, föl. 613. 1 Ita Calvi, lib. 1. c. 16. nu.25. Et in cap. 3. Joan. v. 5. Pag. 692.
