Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
VII. része. A' Sz. Irás igaz értelmét honnan kell venni?
648 VII. RÉSZE. A’ KALAÚZ VII. KÖNYVÉRÜL: ' Balduin pag. 694. Kalauz, II. 88. Pag. 692. Kalauz, II. 95. ■ Pag. 665. 1 Luc. lO.v.42. Coloss.2.v. 17. Non de vocibus, sed de Sensu quaeritur, an sit dar. kezik valamely igazsággal Ezt hallom, és javallom: de a’ Szent írásban nem olvasom. És ha ott vólna-is, fel kellene a’ Sz. írásban keresni azt-is, hogy az előhozott szóknak tulajdon értelme, nem ellenkezik más igazsággal. Mert, ha a’ Sz. írás, Mpsa sibi ad sni intellectum sufficit, elég magának igaz értelmére; mind ő-benne kel annak találtatni, valami kívántatik annak igaz értelméhez. III. Bizonyság: Üdvösségünkre szükséges azt hinnünk, hogy a’ Sz. írásban semmi ellenkezés, vagy hamisság nincsen, mert a’ ki ezt nem hiszi, semmit bizonyoson a’ Szent írásból nem tanulhat. Az pedig a’ Szent írásból, csak magán, ki nem tetczik. Mert, noha nem valóságos, de oly tettetes*1 ellenkezések látczanak a’ Sz. írás szavaiban, hogy a’ tüdős emberek értelmét-is fárasztyák. Balduinus azt feleli; hogy igen nehéz egybebékéltetni sok helyen a’ Sz. írás morídásit: és így, Textus satis perspicuus, in collatione cum aliis, obscurior videtur; a’ mely mondás magán világosnak látczik, ha más írás mellé vettetik, igen homályos. Mi-is csak ezt vitattyuk. Azért, itt-is Balduinus helyénhadgya a’ mit állatunk. IV. Bizonyság: Ha azt akarja Balduinus, hogy helyt adgyunk annak a’ mit a’ Sz. írás értelmérül monda, meg kel mutatni a’ Sz. Írásban: Először; Mellyek a’ Sz. írás tanítási közzül szükségesek, és mellyek nem szükségesek. Másodszor; Hogy a’ Szent írásnak homályos tanításiban, semmi szükséges dolgok nem foglaltatnak. Erre Balduinus azt feleli; hogy, 2 Valami a Krisztus ismeretire nem viszen, azt nem szükség tudnunk: mert Krisztus, Eggyet mond szükségesnek. A’ homályos mondásokról, azt írja; hogy, Continent Mysteria Fidei supra captum nostrum, quce non satis intelligere queamus: qui defectus, non obscuritati Scrip tu ree, sed imbecillitati intellectus nostri attribuendus; oly homályos Hit dolgait foglallyák, mellyeket mi nem értünk, elménk tompasága-miatt. Ezek-is erőtlen szaladások. Mert az egész Szent írásban alig találsz oly dolgot, mely Krisztusra nem nézne, mivel az Oo Testa- mentom, éppen árnyék; Krisztus annak teste, és valamint az árnyék az ő testét nézi, úgy az Oo Testamentom Krisztust mutattya. Akárhonnan légyen pedig, hogy a’ Sz. írás tudománya nékünk homályos: elég, hogy sokat nem érthetünk az ő titkaiban. Nem-is az a’ kérdés, ha a’ Sz. írás szavai világosok-e? mivel, a’ ki Deákul *' Látszólagos.
