Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)

NYOLCZADIK OK. 339 mellyet nékik ada: Tehát ama’ szót, Igyatok ebből minnyájan, csak a’ jelen-való Apostoloknak mondotta; és nem azoknak, kik nem ihatnak abból a’ Pohárból, mellyet akkor Christus el-jegyze ama’ mutató igével, Ex hoc, Ebből. Bizonyos pedig, hogy mi abból a’ Pohárból nem ihatunk, mellyet Pronomine demonstrativo mutata akkor Christus; mert ki tudgya, vagyon-é és hol vagyon most az a’ Pohár, mely akkor Christus kezében volt? Következik azért, hogy ama szokat, Igyatok Ebből minnyájan, nem mindenek­nek mondotta Christus. Ili. Szent Pál a’ Corinthus-béliekhez irt Levelében, előszámlálván az Ur-Vacsorájárol, a’ mi közönségessen illeti a’ kösséget, éppen és tellyesen kihadgya ezeket a: szokat: Igyatok ebből minnyájan\ Ha Mindeneknek és nem csak Aposto­loknak mondotta Christus, hogy abból a’ Pohárból igyanak: sem feledékenységből, sem gonoszságból ki nem hadta-volna Szent Pál ezeket a’ Szókat; ott kiváltképpen, a’ hol arra felel, hogy úgy adgya a’ Hivek-eleibe a’ Sacramentom dolgát, a’ mint Chris- tustul vette. De azért hagya-el: mert azt csak a’ jelen-való Apostoloknak mondotta Christus és nem illetett mindeneket közön­ségessen: Vagy, ha nem úgy vagyon, adgyák okát, miért hadta-el ezeket a’ szókat Sz. Pál Apostol? Másodszor: Ama’ mondás, Hoc facite, ezt cselekedjétek: nem kötelez mindeneket a’ Két szin vételre. Mert ezt a’ szót az Evan­gélisták közzül egyedül Szent Lukács említi: a’ töb Evangélisták elő sem hozzák2. Szent Lukács pedig csak a’ Kenyér színnek adása-után Írja, hogy Christus ezeket a’ szokat mondotta; a’ Pohár-adás-után nem említi. Sz. Pál ezen szokat előhozza a’ kenyérszín-adás-után: de a’ Pohár-után, sokkal ktilömb formán szabja a’ közönséges sokas- sághoz a’ Christus szavait3. Nem mondgya azért általlyában, Hoc facite, Ezt cselekedjétek: hanem Hoc facite quotiescumque Inbetis in meam commemorationem, Ezt mivellyétek, valamennyi­szer iszszátok, az én emlékezetemre. Mely mondással nem paran­csolja a’ Pohár vételét: hanem csak modgyát mutattya, mint vegyük, mikor veszszük. Szinte, mint mikor valakinek azt mond- gyuk: Valamennyiszer bort iszol, mértékletessen igyál; nem parancsoljuk a’ bor italt, hanem modgyát mutattyuk, mint kell innya, ha bort akar innya. Végezetre : Mikor Christus az Apostoloknak azt parancsolja, hogy azt mivellyék, a’ mit ő mivele, Hoc facite: arra kötelezé, 43* 1 2. Cor. 11 v. 23: 5 Luc. 22. v. 19. 11. Cor. 11. v. 24.

Next

/
Thumbnails
Contents