Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
X. része. A' pápa nem Antichristus
710 X. RÉSZE. A’ KALAUZ 1 Pag. 899. 2 Pag. 869,900. Supra föl. 693, 694. Pag. 900. 3 Pag. 901. 4 Pag. 907. Vide supra, folio 689, 690. et seqq. Pag. 900. Contradictio. Pag. 901. Pag. 901. 4 Supra, f. 482. 6 Pag. 900. Balduinus, I. Azt mondgya; hogy 1 Ex illis elogiis, nonnulla fictitia: 2Ex communi illorum temporum errore; közönséges csalat- kozásból költött nevek ezek. lm hallod, akarattya ellen-is meg kel vallani, hogy a’ régi Atyák, és Conciliomok, a’ feljegyzett böcsülletes nevekkel illették a’ Pápát: De inkáb akarja mind-eggyig a’ Régieket vétkesíteni, hogy-sem a’ Pápa tisztességét helyén hadni. A’ kinek pedig esze meg nem fordult, ítíletet tehet, ha méltóbb-e Balduinusnak hinni, hogy-sem a’ régi Szent Atyáknak, és Conciliomoknak. II. Azt írja; hogy a’ Szent Atyák, arról a’ Romai Ecclesiávúl és Pápáról szóllottak, mely ő idejekben volt; nem a’ mostaniról: Antiquissima illa Romanorum purior Ecclesia, appellata est Mater. 3 Rev er entice nomen fuit, quam reliqui Episcopi Romano Episcopo tribuebant, quod alii Sacerdotes ei subjecti sint. 4 Universalis Ecclesia dicta fuit Romana, qualis fuit tempore Apostolorum: adde etiam, tempore Leonis, et Gregorii. En-is azt mondom, hogy a’ régi Romai Ecclesiát nevezték a' Régiek, Közönséges Ecclesiának, és Anyának, mert a’ Régiek, az ő idejekben virágzó Romai Ecclesiárúl szóllottak. És, ha megmutathattya Balduinus, hogy a’ mostan közbevetett Articulus okról külömbet tanít most Roma, hogy-sem a’ mit tanított Szent Leo és Gergely-idét, bár ne böcsüllye a’ mostani Romai Ecclesiát. De mindennek kezében forog a Sz. Gergely és Leo Confessio}^, mellyet az ő írásokból kiszedtek: Azokból, és egyéb sok Jelenségekből, megtetczik, hogy a’ Régi Igazságban maradott a’ mostani Romai Ecclesia. Azért most-is érdemes arra a’ böcsül- letre, mellyel az Atyáktól tiszteltetett. III. Azt írja Balduinus; hogy a’ Régiek közzül, senki a' Pápát, Caput-nak, Fő-nek nem nevezte. Nullus ex Orthodoxis Patribus, ins olentis simum illum titulum Papce tribuit. De mivel a’ Kalauzban sokakat számláltam, kik így nevezték: visszahazudgya szavát Balduinus, és azt írja; hogy a’ Chalcedoni közönséges Gyülekezet a’ Pápát, Minden Püspökök Fejének nevezi. Justinianus Császár, vocat Papam Romanum, Caput omnium Ecclesiarum, az egész Ecclesia Fejének mondgya. Azt sem tagadgya, a’ mit a’ Kalauzban feljegyzettem, hogy Athanasius, Leo, Prosper, Dámasus, ugyan ezen böcsülletes névvel illetik a’ Pápát. Noha azért Krisztus, Láthatatlan és legméltóságosb Feje az Ecclesiának: de ő-utánna, ala- csomb renden, Látható Feje lehet a’ Pápa; mint elébb 5megmagya- rázók. 6Minémü értelemmel nevezi Szent Gergely Anyaszentegyház
