Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)

IX. része. Az igaz Ecclesia mellyik?

702

IX. RÉSZE. A’ KALAÚZ IX. KÖNYVÉRÜL:

'Pag. 810,862. 2 Pag. 863.

3 Kalauz,

II. 313, 338.

4 Supra, f. 570. 5 Pag. 865.

Sancta.

rül. Ha pedig meg nem csalatkozhatik: nem csak a’ Bibiiá ml, hanem egyéb dolgokrúl-is bátran hihetünk néki.

Végre, szokott fegyveréhez nyúl Balduinus, hazugsággal hozzá.

Nem igaz ; hogy1 A’ Catholica név, az Arianusok-idét kezdetett, mint ez-előt megmutattuk. Nem igaz; hogy2 Focas adta a Pápának, a Közönséges Püspök nevet; mint & Kalauzban* világossari megmutattam. Nem igaz; hogy a Cartágo-béb Gyölekezet, valamit végezett a’ Romai Pápának Papi fejedelemsége ellen; mint ez-előt4 megmondok. Nem igaz5: hogy Sz. Ágoston, Lib. 4. de Bapt. cont. Donat, cap. 21. a’ Keresztség nélkül megholt Kisdedeknek boldogságot igír. Mert ott, egy szóval sem említi Sz. Ágoston a’ Kisdedeket, hanem az öregekrül szól.

Ezekből megtetczik, hogy az igaz Anyaszentegyháznak Első Jele, valóságoson megismérteti a’ Romai Ecclesiának igaz voltát.

s _

N° 5. Az Anyaszentegyháznak Második Jele, a' Romai Ecclesiát illeti.

6 Hebr. 11. v.5

7 Matth. 18.

v. 17.

8 Supra föl. 542, 543, 569

601.

Szentségét, és Igazságát a’ Romai Anyaszentegyháznak, a’ Kalauzban így bizonyítottam:

A’ mely gyülekezetben Szent emberek voltak, azt kel igaz Ecclesiá- .nak ismérni. Mivel, igaz6 Hit nélkül, senki Szent, és Isten-élőt kedves nem lehet: és a’ ki elszakad7 az Ecclesiának engedelmétül, olyan mint a Pogány. De azt az Ujitók-is vallyák, hogy a' Romai gyülekezetben, sok Szent emberek voltak: mint ez-előt8 megmutatok. ’Ergo, etc.

Ennek-felette: A’ Romai gyülekezetnek Vallása, minden tanításának fondamentoma szer ént, Isten-félő, Szent életre vezet. Az ő

Aug. 22. de Civit cap. 8.

Gregorius Magn. in Dial. Grego. Turo- nensis, etc.

9 Pag. 890. "’Pag.801,890. Supra, fol. 682.

tanítási, sok Isteni Csudákkal erősíttettek. Mert nem valami együgyü tudatlan kösség, hanem hatalmas nagy tudománya Szent emberek, feljegyzették, a' szemekkel látott, kezekkel tapasztalt nyílván-való Isteni Csudákat; mellyekkel ő-idejekben, megpecsétlette, és erősítette Isten a dücsőült Szentek segítségül hívását, a’ Purgatori omo/, és egyéb hasonló dolgokat.

Balduinus azt mondgya; hogy9 Az Ecclesiában, vannak mindenkor Szentek. De azt veti utánna10: Et in ccetu malignantium, reperiri possunt viri Sancti; hogy az Istentelenek gyölekezetiben-is, Szentek lehetnek. Igazság az, hogy, ha ki Istentelenek-között lakik, és nem követi, hanem ellenzi, kárhoztattya Istentelenségeket, mint Illyés Próféta, a’ Machabceusok, Dániel: bezzeg Szent, és

i