Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
IX. része. Az igaz Ecclesia mellyik?
MELLYIK AZ IGAZ ECCLESIA. 703 tekélletes lehet. De a’ ki az Istentelenek között1, egy igát vonszon az Istentelenekkel, külső-képpen egy-aránt bálványoz véllek: Hypocrita lehet, Szent nem lehet. Abban pedig nagyot hazud Bal- duinus2/ hogy Szent Ágoston, sem magát, sem az ő Clericusit, Barátnak nem nevezi: Mert ez-előt3 leírók szavait, mellyekben mondgya; Monachorum vitee genus a me institutum, hogy ő Barát életet kezdett. A’ Pápista vallásnak Szentségérül egyebet nem mond Bal- duinus, hanem4, Második és Harmadik könyvére mutat ennek az ő írásának. Mi-is, arra igazíttyuk az Olvasót, a’ mit azokra a’ könyvekre írtunk. A’ Csudákrúl, I. Azt írja Balduinus; hogy Ezek, nem lehetnek Jelei az Anyaszent egyháznak. Bizonyságúl mutat arra, a’ mit eléb mondott. Azért én-is kívánom, hogy a’ Keresztyén Olvasó megtekíncse, mely világoson megmutatok a’ Balduinus fogásinak hamisságit. II. Megengedi, vagy nem tagadgya, hogy a’ régi Atyák- idét, igaz Csudák lettek: Quod Augustini tempore Miracula quaedam facta sunt, non negamus. Tudgya Balduinus, minémű túdós, vigyázó, igaz emberek voltak, Sz. Ágoston, Ambnís, és egyebek: azért nem meri kerekdéden mondani, hogy az ő-tőllök feljegyzett csudák, Ördögi szem-fíny-vesztések voltak. Mert világ csúfjává tenné magát, ha el akarná hitetni, hogy Ezer esztendő után, ő tudgya jobban megítílni a’ Sz. Ágoston idejében lett dolgokat, hogy sem Sz. Ágoston, a’ ki jelen volt, és vigyázott a’ dologra. III. Eszébe vévé Balduinus, hogy nem jól vagyon a’ dolog, ha megengedi, hogy Isteni Csudákkal hitel szereztetett a’ Szentek segítségül hívásának, Reliquiák böcsüllésének, etc.: Azért, mint eléb egy-nehány- szor, úgy itt-is, a’ Sz. Atyákat Kép-mutatókká tészi, és azt írja; hogy, A’ mi csuda nem volt, azt-is Csudának mondották a’ kösség vélekedéséből: Fecit superstitio hominum, ut Sancti Patres, ex opinione populi, multa Miracula crederent, quee aliam causam habebant. Hogy pedig szemtelenségének színt adgyon, ezt a’ Szent Atyáknak iszonyú gyalázását azzal bizonyíttya: Mert Szent Ágoston, lib. 20. contra Faustum, cap. 21. írja; hogy sokat elszenved, a mit nem jobbíthat. Maga ezt Sz. Ágoston, nem a’ Tudományról, hanem a’ részegségrül, és egyéb vétkekrül írja. És mivel abban a’ Papidban, mellyet említ Balduinus, egy-nehány tévelygése rontatik az Új Vallásoknak, nem restellem jó részre leírnyia: Calumniatur Faustus, nos vertisse Idola in Martyres; quos votis, inquit, simi12.Cor. 6. v. 14. Supra, fol. 660, 682. 2 Pag. 891. 3 Supra, f. 498. Ex Lib. 3. c. 40. contr. Literas Petiliani. 4 Pag. 891. Pag. 892. Supra, fol. 682, 683. • Pag. 894, 897. 1 * • • Pag. 896. Vide supra fol. 695, 696. , Pag. 897. . Aug. torn. 6. lib. 20. cont. Faust, cap. 21
