Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
IX. része. Az igaz Ecclesia mellyik?
MELLYIK AZ IGAZ ECCLESIA. 701 kérvén, hogy imádkozzanak érettünk? Balduinus azt írja; hogy Boldog Aszonyt, és a’töb Szenteket. Istennek nem ismérte Epifánius, Basilius; Istenhez való imádást ezeknek nem engedtek. Ezek az Atyák, nem szólnak a’ Segítségül hivásrúl; nem említik, hogy a’ Romai Ecclesia valamit e’ dologban újított, vagy hamissított: és a’ mit ezek az Atyák mondanak, azt a’ Romai Ecclesia tekélletesen vallya, noha az Újítók hamissan reá fogják, hogy az Isteni imádást Boldog Aszonyra téríti. Sz. Jánost sem azért tíltá az Angyal, hogy. őtet ne imádgya, mint-ha Sz. János bálványozott volna: Mert Sz. János jól cselekedett, az Angyal is jól szóllott, mint ez-után megmutattyuk. De a’ Saxoniai ser füsttel gőzölgő agyvelőben, nem fér az okosság. Utóllyára, a’ Kalaüzb&r\ két bizonysággal erőssítettem, hogy a’ Romai Ecclesia, azokban a’ Tudományokban, mellyeket ő-benne gyaláznak az Újítók, változást nem tett, hanem úgy tartotta, mint az Apostoloktúl vette: I. Sz. Ágoston szava; hogy, Valamit az egész Ecclesia követ, és Conciliomoktúl nem rendeltetett, azt az Aposto-. loktúl vette. A’ dücsőült Szentek Segítségül hívását, a’ Halottakért1 való imádságot, etc. az egész Ecclesia követte Luter élőt, és ezeket nem valami Conciliom végezte. Ergo, etc. II. A’ minémű Jelenségekkel Hunnius, emberül megmutattya, hogy a’ Sz. Könyvek bötüje, igazán, változás-nélkül jutott kezünkben: ugyan azon szókkal, azon Jelenségek, azt-is győzedelmesen megmutattyák, hogy a’ Romai Ecclesia nem változtatta az Apostoli tanítást. Mert lehetetlen, hogy valaki eszébe nem vette volna, és írásban nem háttá volna. Mikor, és ki-által lett efféle változás. Ezekre Balduinus azt feleli: 1. Hogy Sz. Ágoston a Ceremóniáknál szól, nem a Hit ágainál. De nem igaz: mert közönsé-' gesen, generaliter szól Sz. Ágoston: és, nevezet szerént1, hogy a’ Kisdedeket meg kel keresztelni, az Ecclesia szokásából bizonyíttya Apostoli tudománynak. 2. Azt mondgya; hogy2, Mellyek légyenek a Biblia könyvei, és hogy ezek tisztán maradtak, csak historia. Ezt az Ecclesia bizonyságából tudgyuk. Ezzel meg nem óldgya a’ mif Kötésünket; melynek ereje abban vagyon, hogy, a’ minémű Jelenségekből ismérjük, hogy az Ecclesia meg nem csalatik az írásról való bizonyság tételében: azon Jelenségekből tudhattyuk, hogy el nem változtatta tanítását. És akár-hová mit mondgyon Balduinus: de fenmarad mindenkor, hogy, ha az Ecclesia megcsalatkozhatik bizonyság tételében: nem lehetünk bátorságosok a’ Biblia könyveiApoc. 19. v. 10. Infra cap. 13. § 27. Kalauz, II. 269. Aug. epist. 118. :. 1, 119. cap. 15. etc; Hunnius, in Kalauz, I. 468. Pag. 861. Aug. Lib. 10. de Genesi ad liter, cap. 23. Serm. 14. de /erb. Apostoli. 2 Pag. 862. Vide supra bl. 546. et 631. Ad Historiam pertinet, non esse mutatam Professionem "idei, ab Apostolis acceptam. Credat ergo in hoc Ecclesiae.
