Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
IX. része. Az igaz Ecclesia mellyik?
MELLYIK AZ IGAZ ECCLESIA. 693 suit: Balduinus azt írja; 1 Non, quid sit, indicat; sed quid fieri debeat. Szép magyarázatok. Nincs oly bizonyos mondás a’ Szent Atyák írásiban, mellyet ezekkel füstben nem bocsáthatni. Azt pedig nem igazán írja Balduinus, hogy Sz. Bemard panaszolkodva írja; minémű nagy Hit-béli változás légyen Romában: Mert errül Szent Bernárd nem panaszolkodik2, hanem a’ gonosz erkölcsökrül. Végezetre, azt írja Balduinus; hogy 3 Cypriánus, Jerónimus, nem a Romai3 Ecclesiárúl, hanem a Romai Hitriil szóllanak, mellyet Szent Pál dícsírt. De ezt, minek-előtte Balduinus kimondaná, illyen-képpen elrontotta Gretsérus: i Perspicuum est, Jeronymum non loqui de* ■Fide abstracte ab omni subjecto; sed de Fide, ut erat in Romanis.H Neque Apostolus, fidem Romanorum praedicans. Fidem, ut abstracte, et extra subjectum apprehenditur, dilaudavit: sed eam, qua Romani pollebant, atque adeo eam, quce Romanis inerat. Hanc ergo Fidem, non posse mutari, ait Jeronymus. III. Azt írja Balduinus: Bár helyén maradna-is bizonyításomnak Első része, semmit nem használna. Mert a mostani Romai Ecclesia, igen távúi jár, az Első Öt-száz esztendőben virágzott Ecclesiátúl. De ez immár az én Bizonyításomnak Második Részét illeti; melyrül ezennel szóllyunk: Hanem, a’ mit igazsággal fel nem ért Balduinus; hazugsággal, és káromkodással toldozza. Hazugság; hogy, Fócas rendeléséből lett a’ Romai Ecclesia minden Ecclesiák Feje; mint a’ Kalaúzban 5megmutattam. hazugság; hogy, Telesforus szerzetté a Negyven-napi Böjtöt, Dist. 4. cap. 4. Mert, a’ mint megtetczik abból, és a’ két következő Caput- ból, Telesforus előtt; szokott dolog volt a’ Negyven-napi Bojt: hanem, csak a’ Papoknak rendelte Telesforus, hogy Dominica Quinquagesimae kezgyék a’ Böjtöt; mint most a’ Franciscánusok akkor kezdik. De, a’ mint a’ Glossa írja, ez a’ parancsolat immár megszűnt. Forgattya azt-is Balduinus; hogy A’ Cartágo-béli Conciliom tilalmazza, hogy valakit Papi-fejedelemnek híjunk. De errül ez-előt7 válasza volt. » Hogy a’ Misében való Öltözetek és Ceremóniák, hogy az Úr Testével való Processiók, üdő-jártában kezdettek: nem árt a’ Hit dolgairól való tudomány Régiségének. Az Első Jelenségnek Második Részét, Minorem; tudni illik, hogy azokról az Articulusokxúl, mellyeket fő-képpen ellenzenek az Újítók, Első Öt-száz esztendőben azt vallotta a’ Romai Ecclesia a’ mit most, bizonyítottam Sz. Ágostonból: előhozván szavait, mellyekben a Szentek Segítségül-hívását, a’ Purgatóriomot, etc. úgy 1 Pag. 838. Ibid. • Kalauz, II. 353. Pag. 837,838. Grets, tom. 2 b. 4. de Papa, cap. 4. Pag. 842. Pag. 842. 3 Kalauz, II. 313, 338. 6 Pag. 843. Telesphorus vixit Anno Domini, 142. Pag. 843. Supra, f. 570 Minor.
