Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
IX. része. Az igaz Ecclesia mellyik?
694 IX. RÉSZE A’ KALAÚZ IX. KÖNYVÉRÜL: Pag. 834. 1 Supra, f. 564 592, 593. Supra, föl. 692 Pag. 844. Kalaúz, II. 259. tanította, mint most a’ Romai Ecclesia. Ezekben pedig, senki a’ Régiek közzül, az ő tanítását nem feddette; sőt maga-is vénségében Retractatiót íra, és, a’ mit írásiban nem javallott, megjobbítván, ezekben az Articulusokban változást, vagy jobbítást nem tett. Valamint pedig Sz. Ágostonból; úgy Jerónimusból, Ambrosiusból, Sz. Gergelyből, etc. azon Articulusok nyilván megbizonyodnak. Ha azért, a’ Romai Ecclesia, Első Öt-száz esztendeig, változást nem tett a’ Tudományban; és akkor azt tanította a’ közbevetett dolgoknál, a’ mit most tanít: ki-tetczik, hogy azon állapatban, tisztán, megtartotta az Egységet, az Apostoloktúl vett tudományban. Balduinus, Először; Azt akarja mutatni, hogy a’ Szent Pál' tanításával, ellenkezik a’ mostani Romai gyölekezet. De hazugság minden dolga. Hazud abban; hogy Sz. Pált kárhoztattya a Triden- tomi Conciliom, mivel a Concupiscentiát Bűnnek mondotta. Mert , ez-előt1 világoson megmutattam, hogy ebben semmi sincsen. Hazud abban-is; hogy Sz. Pál, a Romai Ecclesiárúl írja hogy elfogyhat, .tévelygésre juthat. Mert csak nem régen megmutatám, hogy Sz. Pál, Rom. 11. nem az Ecclesiárúl közönségesen, hanem egyenként az Ecclesiának tagjairól szól. Hazugság; hogy Sz. Pál, Rom. 8. v. 7. lehetetlennek mondgya az Isten törvényét. Mert csak a’ testi bölcse- ségrül írja, hogy Isten törvénye alá nem vetheti magát. És noha Rom. 7. azt írja, hogy érzi magában a’ kívánságok tusakodását: de azt nem mondgya, hogy lehetetlen ezeknek győzedelme. A’ sem igaz; hogy Sz. Pál tagadgya a Jó cselekedetek érdemét, mikor az Igazúlást Ingyen adatni taníttya. Mert az Igazúlás, Ingyen, érdem nélkül adatik: de az Igazúlás után való Jó cselekedetek, érdemesek lehetnek. A’ sem igaz; hogy a Romai Ecclesia, Boldog Aszonyt megmenti az Eredendő hűntül. Mert e’ mái napig, a’ Romai Ecclesia errül végezést nem tett. Másodszor: Igyekezik azon Balduinus, hogy békösse szemét a’ tudatlanoknak, és noha nem tagadhattya, hogy Sz. Ágoston szavai, mellyeket a’ Kalaúzbzea előhoztam: de valami homályos mondásokkal, erőtleníteni akarja világos tanításit. Temérdek hazugságon kezdi beszédét, azt írván; hogy én a’ Luteristákat, azért mondottam Eutichianistáknak, hogy a’ Sz. írást nagyolva böcsüllik, az emberi tudományoknál, kit én soha sem mondottam: hanem írtam azt; hogy, csak nem azon szókkal élnek az Újítók, mellyekkel Eutiches, mikor magokat a’ Conciliomok és Sz. Atyák Ítílő-mesterivé tészik. Nem kárhoztatom azért, hogy a’
