Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
IX. része. Az igaz Ecclesia mellyik?
MELLYIK AZ IGAZ ECCLESIA. 691 Első Öt-száz esztendő forgásában virágoztak. Vagy nyilván írták hogy a’ Romai Ecclesia hitetlenségben nem eshetik; úgy-mint1 Cyprianus, Epist. 55. n. 902. Jerónimus, Apolog. 3. contra Ruf- finum3. Augustinus, Psalmo contra partem Donati. Vagy azt mondották, hogy a’ Romai Ecclesia igazán megtartotta a’ tiszta Tudományt4; úgy-mint Nazianzénus, Carmine de sua Vita5. Basilius, Epist, 72. Jerónimus, Epist. 57. ad Damasum, et 18. Augustinus, Epist. 162 6. Theodosius Imperator, Codicis libr. 1. tit. 1. cap. 1. Ruffmus pedig azt írja, hogy7, In Ecclesia Urbis Romce, neque Heer esis ulla sumsit exordium, et mos antiquus ibi servatur; a’ Romai Ecclesiában, semmi Eretnekség nem támadott, hanem a’ régi szokás maradott benne. Vagy azt írásokkal, és cselekedetekkel megismértették, hogy Első Öt-száz esztendeig, az igaz Keresztyén- ség a’ Romai Ecclesiával, Egy értelemben, szeretetben, eggyességben maradott. Azért8 Optatus, és Sz. Ágoston, azt írják; hogy a’ Romai Pápával, Totus orbis in Una communionis societate concordat 9, quibus nos in Catholica Ecclesia connectimur, az egész Ecclesia egybe-foglaltatott. Annak-okáért, a’ Nicaenum, Costanczi- ndpolyi, Chalcedoni, Efesomi Közönséges Szent Gyülekezetek, a’ Romai Pápával, szakadás nélkül eggyeztek. Mind ezeknek, külöm- ben kellett lenni, ha a’ Romai Ecclesia az Apostoli Tudományban változást tett volna. Mert, nem hogy az egész világnak túdós Szent Doktori vélle eggyeztek volna: de mint a’ töb Tévelygőket, úgy a’ Romai Pápát-is kiátkozták volna, ha csak egy tudományt meghamissított volna. Azért Calvinus, igazán vallya10; hogy Első Öt-száz esztendeig, tisztán maradott az igaz Tudomány a’ Romai Ecclesiában. Az Augustai Confessiótúl11, és Balduinusí(il-\s ez-előt egy-nehányszor hallók; hogy ők, a’ Romai Ecclesiátúl, a’ minémű volt Sz. Ágoston és a’ töb régi Sz. Atyák idét, semmiben nem 1 An. 250. 2 An. 390. 3 An. 420. 1 An. 370. 5 An. 370. 6 An. 879. 7 Ruffin. An. 390. inExposit. Symboli. De locoRuffini, vide Grets, in lib. 4. cap. 3. de Papa. 8 An. 365. Optat, lib. 2. contra Donat. 9 Aug. lib. 2. contra Literas Periliun. c. 51. 10 Calv. lib. 1. c. 11. n. 13. Lib.4.c.2. n.3. 11 Confess. Artie. 21. Bald, pag. 76, 216, 527. külömböznek. Balduinus, I. Hamisnak mondgya, hogy a’ Romai Ecclesia, Első Öt-száz esztendőben el nem hadta az Apostoli tudományt; Mert Eusebius írja; hogy, az Apostolok halála után mingyárt támadtak Eretnekségek. 12Az Atyák közzül-is, némellyek hamissat tanítottak; úgy-mint, Irenceus, Tertullianus, Origenes, Cyprianus, etc. VANovátus, Romai Püspök volt; Joviniánus, Romai Barát volt; és Eretnekségeket hirdettek Romában. Ezek, merő sült bolondságok. Mert, igaz hogy támadtak Eretnekségek Első Öt-száz esztendőben; voltak hamis vélekedések némely Doktorokban; a’ Romáidén közzül sokan 87* Supra, föl. 505, 506, 543. Pag. 835. Euseb. lib 3. cap. 26. in fine. Pag. 836. «•’ Pag. 832.
