Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
VIII. része. Az Anyaszentegyházrúl
AZ ECCLESIARÚL. 665 senki nem láthat. Azonképpen, a’ Látható Ecclesiárúl mondgya Krisztus, hogy, a’ ki annak nem enged, Pogánynak tartassák. Maga*1, ha ez eltévelyedhetnék, illyen általlyában nem kötelez- tetnénk az ő engedelmére. Oly Látható Ecclesiát nevez Sz. Pál1, Igazság oszlopának és erősségének, melyben forgódott Timótheus. És, hogy a’ töb sok Bizonyságokat elhadgyuk, Látható Ecclesiárúl ígíri Isten2 Is aids nil; hogy, Soha az Igazság ki nem esik az ő szájából, az-az, nem csak szüvében viseli, hanem minden (időben szájjal-is hirdeti az Igazságot. Látható Ecclesiárúl mondgya Sz. Pál; hogy abban, világ végéig Doktorok és Pásztorok lésznek, kik éppítik ezt, és oltalmazzák, hogy ne habozzon a’ Hitben,, ne hor- doztassék minden Tudomány szelétül, a’ tévelygésnek csalatkozá- siban; hanem a’ Hitnek eggyességében maradgyon. Balduinus, nagy sok kerengő beszéddel, Kettőt mond e’hez. Először, azt mondgya; hogy a’ Sz. írás szavai, az Ecclesiának csalatkozhatatlan állandóságáról, Conditió-val, bizonyos ok alatt értetnek: tudni illik, Ha az ő Jegyesének szavát halgattya, és a Sz. Lélek vezérlését követi. Ezt Balduinus azzal erőssíti: Mert az Uj Testamentomban, sok ígíretek, Há-val vannak: Én barátim vattok, ha azt cselekeditek, a miket parancsoltam'6. Ha az én szavaimban maradtok, igazán én tanítványim lésztek i. De ez merő balgatagság. Mert, hogy néhúlt Condition al tett ígíretek találtatnak, ebből ki nem sül, hogy, a’ hol a’ Sz. írás conditiót nem vét, ott-is azt kellyen érteni. És hogy megismértesse Balduinus, minémű forgó-széltül hordoztatik a’ Luteristák elméje, azt írja; hogy, Promissiones gratice, factae sunt credentibus, absque Conditione Legis observatae; az Isten kegyelmének ígírete, nem adatott Há-v al, és Conditióval. Maga*2, hová lehetett annál nyilváb conditio, mint mikor Krisztus azt mondgya: Ti, én tanítványim vattok, ha azt cselekeditek, a mit parancsolok? De a’ Luteristák kedve szerént kel az írásnak járni: Ha ők nem akarják, ott sem kel Conditiót érteni, a’ hol ezt a’ Sz. írás világossan kimutattya: ha akarják, oda-is conditiót kel foltozni, a’ hol errül a’ Szent írás nem emlékezik. Hogy az Anyaszentegyháznak tett ígíretek, Conditióv al nem adattak, hanem általlyában; Bizonyítom: I. Mert szintén mint mikor az Apostoloknak Szent Lelket ígírt Krisztus, semmi Conditiót, hatart, okot nem adott hozzá: úgy mikor az Ecclesiá nak azt ígíri, hogy a' pokol kapuja őtet meg nem győzi, hogy a’ Szent Lélek *’ Ámde. Pázmány Péter művei. V. kötet. 84 Matth. 18. v. 17. 1 1. Timot. 3. v. 15. 2 Isai 59. v. 21. Cap. 62. v. 6. Ephes. 4. v. 13, 14. Pag. 764, 767, 756. Pag. 764. * Joan. 15. v. 14. 4 Joan. 8. v. 31. I. Joan. 2. v. 24. Pag. 775. Vide supra, folio 561. Joan. 15. v. 14. Vide Kalauz, II. 351. Matth. 16. v. 18. 84
