Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
VII. része. A' Sz. Irás igaz értelmét honnan kell venni?
650 VII. RÉSZE. A’ KALAÚZ VII. KÖNYVÉRÜL : Pag. 697, 698 De his vide Grets, tom. 1. Dei'ens. Bellar folio 1054. Pag. 700. Pag. 694. Pag. 700. Pag. 701. Pag. 699. § 4. Emberi Okoskodásból, bizonyos értelmét nem vehetni a’ Sz. írásnak. Valamit eddig erőssített Balduinus a’ Sz. írásnak világosságánál, azt itt egy csapással elvágja. Mert azt írja; hogy, Noha világos a Sz. írás, de azt nem minden ember érti a ki olvassa: hanem, bizonyos eszközök kívántainak értelmére. Előszámlálván ezeket az eszközöket, azt írja; hogy, Imádság, és a Sz. írásnak olvasása szükséges. Ä mi homályos, azt világosi írásokkal kel egybevetni, és azokból magyarázni. Meg kel érteni czéllyát az írásnak; eleit, utóllyát, egybe kel vetni. A’ Sidó, Görög bötűt, meg kel olvasni: a szóknak erejét, meg kel fontolni. Ä Szent írás Frázissát, szava-járását, érteni kel. Ha oly szókra akadunk, mellyeknek töb jegyzése lehet: a körül-álló czikkelyékből kel ítílni mellyik jegyzése illik a hoz a helyhez. Ezekből, úgy-mond, künyű a’ Szent írás értelmét v^enni; Scripturaz sensum, Deus humano ingenio per illa media instillat. De Három a’ dolog, Balduine: Eggyik az; hogy, Ha a Szent írás, maga fényességével megmutattya értelmét, és a’ szükséges dolgokban igen világos; mire-való ez a’ munkás fáratság, mellyet te mutatsz, a’ Szent írás értelmének visgálására? Másik az; hogy, noha Balduinus künyűnek írja ezek által a’ Szent írás értelmét: de megválasztani az írásban, mellyik világosb, mellyik homályosb mondás; eleit utóllyát a’ Szent írásnak által-látni, egyben hordani; a’ nyelveket, nem csak imígy-amúgy tudni, derekasan megfontolni a’ Frasesekét, én bezzeg künyűnek nem tartom, sőt Balduinus sem tartya: mert azt írja; hogy, Ezekkel az eszközökkel, nem élhetnek minnyájan. Harmadik az; hogy, noha ezek igen hasznosok a’ Sz. írás magyarázásában; és az Anyaszentegyház mind ezekkel szorgalmatoson él, mikor valamely homályos mondásoknak értelmét visgállya: de azt-is meg kel vallani, hogy mind ezek, csak emberi okoskodások, emberi elmélkedésen és tudományon fondál- tatnak, és így, ezekből magán, csalatkozhatatlan bizonyság nem kerekedhetik. Annak-okáért, ő-maga Balduinus írja, hogy, Sokan jól tudgyák a Sidó és Görög nyelvet: de azért, hamissan magyarázzák az írást. Azon-képpen, megengedi; hogy, A’ Tévelygők-ts élnek ezekkel az eszközökkel, noha nem jól élnek. Mivel azért ezekkel az eszközökkel nem minnyájan jól élnek, meg kellene magyarázni Balduinusneik, mint tudhassuk, ki él jól, vagy nem jól, ezekkel ?
