Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
592 III. RÉSZE. A’ KALAÚZ Pag. 421,675. 1 Supra, fol. 504. Contradictio. 2 Pag. 591. Infra c. 7. § 2 initio. Pag. 426. 3 Trident. Sess. 4. Vide supra, fol. 490. Pag. 426, 427. Pag. 431. 4 Kalauz, II. 508. 5 Pag. 432. 6 Supra, f. 518. 7 Pag. 299, 432, 572, 597, 641, 834, 913. s Concilium Triden.Sess.5. Rom. 7. v. 8. Cap. 6. v. 12. és az említett helyeken, a’ Tridentomi Conci Hómban, egy bötü sincs arrúl. Az sem igaz, hogy Lectio Scripturarum, divinitus omnibus praecepta est, mindeneknek parancsoltatok a’ Sz. írás olvasása. Mert parancsolat arrúl nem találtatik1, hogy minden ember olvasni tud- gyon, és olvasson. Azért maga-is viszahazudgya ezt Balduinus másut, így Írván : 2 Nemo nostrum adeo stolidus est, ut ad lectionem Bibliorum alliget quemquam, etiam qui literas legere non potest. Hazud abban-is, hogy a’ Pápa, a’ Sz. írásban való Barbaris- wwsokat Canonizálta. Mert sőt, azt parancsollya a’ Tridentomi Con- ciliom, hogy mennél jobbítva lehet, úgy nyomtassák a’ Sz. írást; 3 Vulgata editio, quam emendatissime imprimatur. Es noha vannak oly szók, és oly móddal ejtett szobások, mellyek most szokatlanok : de azokhoz hasonlók találtatnak a’ régi fő írókban; mint Gretserus, és Albericus Gentilis megmutatták. Nem igaz, hogy a’ mi Bibliánkban, Judicum 11. v. 2. Adultera-t olvasunk, pro Altera. Nem igaz, hogy Proverb. 16. v. 11. Sceculi Íratott, pro Sacculi. Vádollya töb fogyatkozásokkal, és hamis fordításokkal a’ mi Bibliánkat. De mivel azokat eggyenként megmentették*1, Bellarminus, Controvers. 1. lib. 2. cap. 12, 13, 14. Gretserus, Defensione Bellarmini, eodem loco. Jacobus Gordonus, Controvers. 1. de Verbo Dei, cap. 18, 19. és egyéb sok Sz. írás magyarázó túdós emberek; nem szükség azoknak oltalmazásában üdőt töltenünk. Vegye elő azoknak feleletit Balduinus, és ostro- mollya ha lehet. Végezetre: Azt beszélli Balduinus; hogy a’ Pápisták sok dolgokat, Sz. írás ellen tanítanak, és ezt, Három példával akarja bizonyítani: 1. Mert, A’ Sz. írás mondgya, hogy Nem igazúlunk cselekedetből: A’ Pápisták ezt kárhoztattyák. Merő hazugság, hogy mi ezt kárhoztatnék: sőt hiszük, és taníttyuk4, hogy Senki nem igazúl cselekedetinek érdeméből. 2. Mert 5A’ Constantiai Gyölekezet, a Pohár tilalmában, nyilván ellene mond Krisztusnak. Ezt-is nyilván-való hazugságnak mutatók ennek-előtte6. 3. Száma-nélkül hozza azt elő Balduinus, hogy7 A’ Tridentomi Coívciliom, átok alá veti Sz. Pált, azért hogy a Concupiscentia-/, Bűnnek mondgya. Ez-is szemtelen hazugság. Mert a’ Tridentomi ConcilionV, nem Sz. Pált átkozza; hanem azt, a’ ki hamissan magyarázza a’ Sz. Pál szavait. Bűnnek nevezi Sz. Pál a’ Concupiscentia-1, gonoszra való hajlandóságot, és vágyódást. Sz. Ágoston azt mondgya (ugyan-is az ő szavait írta *1 Megvédtek.
