Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
III. KÖNYVÉNEK XI. BIZONYSÁGÁRÓL. 591 csolta, hogy Mestereknek ne neveztessünk. Elég ez arra, hogy meg- tessék mely bolond magyarázatokat, és következéseket faragnak az Új Tanitók. VII. Calvinust hoztam elő: ki ama’ mondásból, A’ Bűnnek sóigya halál, azt állattya, hogy minden Bűn halálos, és legkisseb gonosz indúlat-is pokolra méltó. Balduinus azt sem tudgya megfejteni a’ mit erre mondottam: magát-is úgy békeveri, hogy nem tudgya mit beszél. Mert, noha megvallya, hogy Nem minden hűn halálos; és hogy Nem minden hűn nemzi a halált: de azért, azzal fejezi bé, hogy Minden hűn természeti szerént halálra méltó. Felakasztatná, vagy pokolra taszítaná talám Balduinns hát, ha egy almát lopna, vagy eg}' gyermeki hazugságban találtatnék. N° 4. A’ Sz. írásról való tudományát a Romai Ecclesiának, mint gyalázza Balduinus. Szokása szerént Balduinus, vagy hazugúl költött dolgokkal terheli a’ Romai Ecclesiát, vagy némely privatus Doktorok Írását (igazán-e, vagy hamissan ? ő lássa) előhozván, közönséges vallássá tészi, a’ mit egy két ember beszéllett. Maga eléb-is mondám, hogy egy-valaki mondását, nem kel közönséges tudománnyá tenni. Azért, ha Petrus Soto azt írta, a’ mit Balduinus1 mond, hogy Semmirekellő a Szent írás: roszszúl írta. A’ Pighius szavait nem igazán hozza elő 2 Balduinus; mellyeket Gretserus3 régen megmagyarázott. Tudva hazud abban Balduinus; hogy, 4Ä Jesuiták Iskolájában, Tamás Aquinást olvassák: de nem oly künnyen találni hogy Sz. írás könyvét olvasnák. Mert, valahol Aquinást olvassák, mindenüt a’ Sz. Irást-is olvassák. A’ ki nem hiszi, akár-mely Academiát tekincsen meg, külömben nem talállya. Nem igaz, hogy a’ Romai Ecclesia, csonka-bonkának, elégtelennek mondgya a’ Sz. írást; mint ez-előt5 megmutattuk. Az sem igaz, hogy én ellenkezem a’ Jesuitákkal mikor azt írom; hogy, A’ Sz. írásnak méltósága, Isteniül vagyon, nem az Ecclesiátúl: noha az Ecclesia mutattya, mellyik a Sz. írás. Mert, a’ mint ez-előt mondám, maga sem tagadgya Balduinus, hogy ez a’ Catholicusok vallása. Hazud abban-is, hogy a Biblia olvasását tiltyuk; és hogy a Tridentomi gyülekezet, Sess. 22. Can. 8. et 9. ezt a tilalmazást erössíti. Mert eléb6 megmutatok, hogy külömben vagyon a dolog, Kalauz, í. 523. Pag. 415. Supra, föl. 492. 1 Pag. 430. 2 Pag. 431. 3 Gretser. tóm. 1. Defensio. Bellarm. föl. 2078. 4 Pag. 415, 416. Pag. 417. 1 Supra, föl. 494. Pag. 417. Supra, föl. 491. Pag. 418, 419. 6 Supra, föl. 495, 496.
