Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)

III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus

III. KÖNYVÉNEK XI. BIZONYSÁGÁRÓL.

585

hanem, a’ mint Gretserus bőven előhozza, azt is mondotta: 1. Hogy Jób, úgy nem szállott, a mint Írják, hogy szállott. 2. Hogy | Úgy írták a Jáb könyvét, mint a Terentius Conicediáit. 3. Hogy 0 nem hiszi, hogy mind azok úgy lettek, a mint a’ Job könyvében írattak. Lucianus sem szólhatna ennél gyalázatosban a’ Szent Írásról.

Harmadszor: Az Uj Testamentom könyveiről azt írja Baldui- nus; hogy, Ä mely könyvek indubitati, kétség-nélkül eleitül fogva bévétettek, azok igaz Szent írások. A’ Sz. Jakab, Judás, Sz. Péter második Lev elér ül, Szent János második és harmadik Levelériil, némellyek kételkedtek. Azért ezekrül Luter-is kételkedett. 1 És a’ Szent Jakab Levelét, szalmának nevezte a Sz. Pál Irásához-képest. Ez-is merő hiúság: Mert noha a’ Balduinus Írja, hogy 2A Sidókhoz írt Levél, és a Sz. János Látása, bizonyos Szent írások: mindazáltal, feljegyzettem a’ Kalauzban világos szavait 3 Eusebiusnak, hogy ezekrűl-is kételkedtek régenten némellyek. 4A’ régi Tévelygők pedig, majd minden könyveit a’ Sz. Írásnak kétségessé tették. Honnan, és mint történt, hogy elein némellyek kételkedtek valamely Szent könyvről, megmagyaráztam a’ Kalauzban5. Mely bolondul cselekeszi Luter, hogy Szalma Levélnek nevezi a’ Szent Jakab Írásit, és a’ töb Evangeliomokat Sz. Jánoshoz képest lecsö- pülli; megláthatod GretserusnáX6.

Azt-is forgattya Balduinus, hogy Sz. Pál7 az ő Leveleire jelt1 vetett. De nem tudgyuk bízonyossan, micsoda jel volt az; nincs-is most afféle jel az ő Levelein. Ha vólna-is, csak a Szent Pál Írásira szolgálna, nem a’ töb Szent Könyvekre.

Mikor minden' csavargásból kifogy Balduinus, útra tér, és azt Írja: Non negamus, ex testimonio Ecclesice nos hab ere, Epistolas esse eorum quorum prceferunt nomina, verum Primitivae; hogy a’ régi Ecclesiának bizonyságából tudgyuk az Apostoli írásokat. Ezzel érted volna meg ezelőt; nem kellet volna másut nyarga- lódnod. Megmutattam pedig ennek-előtte, hogy, ha a mostani 5 Ecclesiának bizonyság-tétele kétséges, a’ régi Ecclesiátúl sem tanúihatunk bizonyost. És, a’ mint a’ Kalauzban mondám, az Apostolok halála után, egész kétszáz esztendő forgásában, senkit nem találunk, a’ ki lajstromban írta volna, mind az Oo, ’s mind az Uj Testamentom könyveit.

Grets, tom. 1. )efens. Bellar, ib. 1. de Verbo DEI, c. 5.

9

Pag. 392.

1 Pag. 392.

? Pag. 392.

3 Kalauz, 1.472 — 474.

4 Kalauz,

I. 452.

5 Kalauz,

I. 475.

6 Grets, to. 1. Oefens. Bellar.

föl. 81.

7 2.Thcss. 3.

■ v. 17.

Pag. 393.

Vide supra, föl. 506, 507, 508.

supra, föl. 491.

Kalauz,

I. 466, 472.

Pázmány Péter művei. V kötet.

74