Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
III. KÖNYVÉNEK X. BIZONYSÁGÁRÓL. 581 jék el más férfiúval felesége. De ezeket a’ szókat letörlötték, úgymond, az ő könyveiből; unde hódú in Tomis ipsus non reperiuntur. Szép mesterség: hogy minket hazuttolhassatok, töröllyétek mind ki a’ Luter Írásiból a’ mivel gyalázódtok. A’ mit a’ Harmadik Gergely Pápáról forgat Balduinus, arra immár válasza volt. Utóllyára azt vítattya; hogy a’ Pápisták, éktelen káromlásokat tanítanak. Elsőben; Csufollya, hogy Hét Sacramentomot azzal bizonyítnak: mert Hét gyertya-tartót, hét pecsétet, hét trombitát látott Sz. János; hét kenyérrel elégíté Krisztus a sokaságot; hét gyertyatartó volt a’ Moyses sátorában; hét szem volt az Ezechúl kövén. Ezeket ha ki előhozza predikatiónak ékességére, ám lássa: de ennél erősseb fondamentomi vannak a’ Sacramentomok számának; mint Bellarminusban megláthattya Balduinus. Másodszor; Neveti Balduinus, hogy a’ Keresztséghez szükségesnek mondgyuk a’ Keresztelő személynek intentióydt, arra-való akarattyát, hogy azt mivellye a’ mit Krisztus rendelt. FA hogy az öreg ember, keresztelésekor, maga akarattya-is szükséges a’ Keresztség felvételhez. De ezek merő igazságok. Mert, ha játékban, vagy csúfságban cselekedné valaki azt, a’ mit a’ Pap mivel, Keresztség nem volna. [Ha a dajka vagy anya fürdőben ültetvén gyermekét azt mondgya, Atyának, Fiúnak és Szent Léleknek nevében, ezzel Isten áldását kérvén a gyermekre, nem gondolkodván a keresztségrül: bizonyos, hogy keresztelt nem lenne ezzel a gyermek.“]*1 Ha a Törököt, vagy Sidót, kedve-ellen megmosnád; azzal Keresztyénné nem lenne. Harmadszor; Sok csúfos gazságot hoz elő. nem tudom micsoda könyvekből: és azt írja Balduinus, hogy, Hcec omnia authoritate Concilii Tridentini confirmantur, Sessio. 24. cap. 2. ezeket erőssíti a’ Tridentomi Gyölekezet. Ez oly tapasztalható hazugság, hogy szemnél egyéb nem kel hozzá. Mert a’ Conciliombdn, tized része sincs annak a’ mit Balduinus ír; sőt némely dolgokban contrariumoí tanít a’ Conciliom. Az-is hazugság; hogy, a’ mi tanításunk szerént, Krisztus kétszer instituit, rendelte az Úr Vacsorát: egyszer a Papokért, mászor a’ kösségért. Mert, ha Krisztus az Úr Vacsorát kétszer osztogatta-is, de csak egyszer volt ennek rendelése, a’ Vég vacsorán. A’ Misérül, a’ Kenyér változásról, az Egy szín vételrül, a’ mit emleget, arról szóllunk a’ hol helye lészen. Pag. 371. similia pag. 402. Supra föl. 578. Supra föl. 126. Pag. 373. Pag. 318, 614. Pag. 379. Pag. 379. *' Az új kiadáshoz szánt toldalék.
