Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)

III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus

Kalauz,

I. 382.

Gen. 11. v. 7.

Pag. 314.

Vide supra, föl. 514.

1 Pag. 314. et 315.

Vide supra, föl. 514.

2 Pag. 315. 5 Pag.318.

4 Pag. 319,481.

Vide supra, fol. 531.

Kalaúz,

I. 387. 'Pag. 318.

568

111. RÉSZE. A’ KALAÚZ

§ 8. A’ Harmadik könyvnek Nyólczadik Bizonyságárúi.

Valamely Tudománynak tulajdon fondamentomi erejéből, véget- len ellenkedések, viszálkodások, igyenetlenségek gyökereznek, és minden Tanítói s követői között naponként nevelkednek: lehetetlen hogy . abban Istentül származott Igazság légyen. Mivel azért az Új Tanítók vallása, Babylóniai esz-veszést hozott e’ világra, úgy hogy, egymást ne ércsék, sőt egymással végetlenül ellenkezzenek: kimu- tattyák, hogy az ő tanítások, Istentül nem eredeti.

Hogy az Új Tudományok fondamentomi szerént, a’ Hitnek eggyessége, a’ viszavonyások eloltása lehetetlen : megmutatok az Első Bizonyságban. Mert, noha minnyájan azt kiáltyák, a’ mit Balduinus, hogy, Ä versengéseket ö köztök a Sz. Írás végezi el; mely, ha valahol homályos, másutt megmagyarázza magát: De azt láttyuk, hogy ugyan fenmaradnak a’ sok villongások; és mindenik fél azt mondgya a’ másikról, a’ mit Balduinus, hogy, noha élnek a’ Sz. írással, xnon tamen habent veram, et recte intellectam, de ezt nem jól értik. így semmi bizonyos módot nem mutatván, honnan, és kitül kel a’ Sz. írásnak igaz értelmét csalatkozhatat- lanúl vennünk : örökké csak haboznak, és bizonytalanságokban tétovázván, egymással harczolnak.

Balduinus, a’ Luter és Melanchthon ellenkezésire jutván, azt írja; hogy, 2Ezek emberek voltak, sokszor haboztak, álhatatlanok vóltamak. Nevezet szerént Luterrül azt írja; hogy, ‘óSzánakodni kel ő-rajta, mivel a Purgatoriumot, dücsöiilt Szentek segítségét, az Egy színnek vételéi, elein jóváhatta. Melanchthonrúl azt mondgya; hogy, 4Nimis verum est, felettéb igaz, hogy ő végre Sacramen- tariussä lett. lm látod, helyén hadgya Balduinus, hogy a’ Lute- m/aságnak első Kezdői, magokkal sem eggyeztek: hanem, a’ mit egyszer tanítottak, azt mászor kárhoztatták, noha mindenkor azzal dicsekedtek, hogy a’ tiszta Sz. írásnál egyebet nem tanítottak. Azért, Három dologban fárasztya Balduinus elméjét :

Először: Igyekezik azon, hogy egybe-békéltesse Luternek két ellenkezését, mellyet a’ Kalaúzban említettem:

Eggyik az; hogy A’ Sz. írást Minnyájan értyük; És, hogy Ezt Senki nem érti. Erre azt írja Balduinus5, hogy Luter, a' Szent írásnak vékony értelméről szól, pro modulo hujus vitae; mikor azt írja, hogy értyük a’ Sz. írást, mert, Perfecta Scriptura: intelli-