Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)

III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus

566 III. RÉSZE. A’ KALAÚZ Baidu, pag. 303, 304, 519, 529. 1 Pag. 304, 355, 372.- Vide Valent. 2. 2. Disput. 6. quaestio. 6. puncto 7. 3 Confess, art. 21. tit. De Vo­tis Monach. 1 Gratian. eadem Di­stinct. 34. cap. Omnibus. 5 Causa 32. Quasst. 7. cap. Quod oppo­suisti. Vide Valen­tiam, 3. par. Disput. 10. Quaest. 1. punc. 7. sub finem. Gretser. to. 2. Defens. Bell, lib. 4. de Pon­tit'. c. 12. Bizonyság-nelkül fogja Leo DecimusAa.; hogy az ember lelkét, halandónak tanította. Bolondul bizonyíttya, hogy a’ Romai Pápák, fajtalanságra szabadíttyák az Egyházi embereket: 1. Mert Baldus Írja; hogy, A Pápa engedőimet tehet a’ Barátnak a’ házasulásra. 2. Mert, Bist. 34. megengedtetik, hogy a kinek felesége nincsen, hanem ágyasa vagyon, ki ne rekesztessék az eggyességtill; csak elégedgyék egy fele­séggel, vagy egy ágyassal. 3. Azt sok helyen írja Balduinus; hogy \ A Harmadik Gergely Pápa engedte, hogy, a kinek beteg felesége vagyon, mást vehessen helyébe. Ezek csak tudatlan balgatagságok. Mert, Először; Kérdés vagyon a’ túdósok-között2, Ha a’ Pápa, felszabadíthattya-e a’ Barátot valami nagy okból, hogy megházasodgyék ? Szent Tamás Aquinas azt ítíli, hogy Nem. Sokan azt vítattyák, hogy valami közönséges nagy dologért, felszabadíthattya fogadasátúl. Az Augustai Con­fessio ezt igen dícsíri3: Prudenter Romani Pontifices scope de Votis dispensarunt. Az bizonyos, hogy, ha a’ Pápa felszabadíthattya, és felszabadíttya a’ kötelességet: ottan igaz Házasságra, és nem fertelmes gonoszságra való szabadsága lészen a’ Barátnak. Másod­szor: Gratianus megmagyarázza, hogy a’ Concubínán, oly személyt kel érteni, mellyet, noha igaz feleségül, de külső Ceremóniák, és írásban foglalt végezés-nélkül vészen valaki1: Concubina hic intel- ligitur, quce, cessantibus legalibus Instrumentis unita est, et conju­gali affectu nanciscitur. Hanc, Conjugem facit affectus, Concubinam vero lex nominat. Harmadszor: Azt végezi Gergely Pápa; hogy5, a’ kinek oly fogyatkozott felesége vagyon, mely a’ férfiúval léteihez alkolmatlan; a’ vagy, a’ mint ő szól, non valet viro debitum red­dere; és, a’ mint a’ Glossa magyarázza, infirma, id est, arta: el- válhatik, és mást vehet. Mert Házasság nem lehet azok-között, kik természet szerént alkalmatlanok az egy-mással léteihez. Ezek­kel szabadság nem adatik a’ fajtalanságra: Mert Gergely Pápa nem szól az olyan nyavalyáról, melyben esik az Aszony, a' végbe ment házasság után (mivel efféle nyavalya, soha fel nem szabadíttya a’ házasságot;) hanem olyrúl, mely a’ házasság-előtt volt. és az aszonyt tellyességgel alkalmatlanná tette a’ férfiúhoz. Mert a’ kinek illyen fogyatkozása vagyon, nem alkalmatos a’ házasságra, és nem lehetett igaz házasság ő-vélle. Ez az igazság. De Balduinus, nem-is olvasta GratianusnáX azokat a’ mondásokat, hanem valaki rapsodiá- jából írta-ki: ez-okáért csak citálni sem tudgya. Mert a’ hol azt

Next

/
Thumbnails
Contents