Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
111. KÖNYVÉNEK VI. BIZONYSÁGÁRÓL. 111. KÖNYVÉNEK VI. BIZONYSÁGÁRÓL. 561 cselekedet kívántatik. Hallyad szavait: 1 Si pendet ex conditione Operum nostrorum, Remissio peccatorum, prorsus erit incerta, num- quam enim facimus opera sufficientia. 2 Si hcec Fides (remissionis peccatorum) ex conditione Operum pendet, incerta est remissio. 3 Incerta fiet remissio peccatorum, si doceodur pendere ex conditione nostrorum operum. i Justificatio incerta esset, si penderet ex conditione operum nostrorum, aut Legis. Si spes niteretur operibus nostris, incerta esset, quia lex semper accusat conscientias. Ugyan ezent tanittya 5Luter, és a’ töb Újítók. [Maga Balduinus azont taníttya, mikor azt írja, hogy Promissiones gratis factce sunt credentibus absque conditione legis ob sérv at ce i]*1 III. A’ ki az Isten törvényében semmit meg nem tarthat, és minden Jó cselekedete bűnnel mocskos : lehetetlen hogy az, szünetlen, minden nap, Jó cselekedetben jöglallya magát. Ha azért csak azok lehetnek bizonyosok üdvösségekről, kik szünetlen, minden nap, Jó cselekedetben foglallyák magokat: senki a’ Luteristák-közzül, nem lehet bizonyos üdvösségéről. Látá Balduinus, hogy senki a’ Kárhozattól, és Isten haragjától nem félhet, ha valóban hiszi hogy ő bizonyoson meny-országban mégyen: Azért inkáb akará megtagadni a’ mit hisznek magok üdvösségéről, hogy-sem az Isteni félelemnek kirekesztésével gyalázódni. Másodszor, azt írja; hogy, Csak azoknak nem tulajdoníttya Isten a bűnöket, kik igaz penitentiát tartanak, és bűnöket sirattyák, noha ezekben-is megmarad a’ bűn. Itt-is palástollya a’ Luter hitet, mellyet az-előtt hirdetett vala: Sola Fides est causa instrumentális Justitice, ex parte nostra; Nincs, ugy-mond, a’ mi részünkrül más eszköz az Igazuláshoz, hanem csak magán a’ Hit. Ismét, Bona opera, in foro Justificationis nostrce, nullum usum habent, salutem non operantur, nec ad eam consequendam necessaria sunt; semmi haszna nincs, ugy-mond, a’ Jó cselekedetnek, Igazulásunkra. Ha ezek így vannak; siralom nélkül, és penitentia nélkül-is helyén vagyon dolgok a’ Luteristáknsik. Esztelenség az-is, hogy, noha megmarad a’ bűn, de az Isten büntetésre méltónak nem itíli: Mert a’ Sz. írásban, sok helyen jelentette Isten, hogy ő halálra méltónak itíli a’ gonosz-tévőket. Harmadszor, azt írja Balduinus; hogy ők azt nőm mondgyak, Hogy Isten viszi embert a gonoszra. Luter pedig, a Szabad akaratot tagadta, Isteni gond-viselésre nézve, mert, noha non cogit, nem erőlteti, de vezérli Isten a mi szabadságunkat. lm hallom: De Luter, *' Az új kiadásba szánt toldalék. Pázmány Péter művei. V. kötet. 71 ' Libet Con- cordite, föl. 96. 2 Föl. 109. 5 Föl. 111. 4 Föl. 116. 5 Vide Kalauz, I. 323. Schlüsselburg. Contradictio. Pag. 287. Pag. 185. Pag. 284, 285. Contradictio. Vide supra föl. 557. Pag. 287. et 1109. 71
