Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
III. KÖNYVÉNEK VI. BIZONYSÁGÁRÓL. 559 Hitet. Ennek-felette, ha embert hitetlenné tészi minden bűn: Tehát a’ Luteristák mindenkor hitetlenek, mert ők azt hiszik, hogy minden cselekedetben bűnt tésznek, és minden Jó cselekedet Halálos vétek; mint ezt BalduinusCú nem régen1 hallók. Az-is ő szavok; 2hogy, Soha semmiben az Isten törvényét nem tellyesíttyük. És mivel az Újítók sem tagadgyák, hogy sokan a’ Luteristák-közzül részegesek, szitkosok, paráznák: örömest érteném, mikor megrészegszik a’ Luterista, és hitetlen marad, ha Pogánnyá lészen-e? vagy bálványozóvá? vagy talám semmit nem hiszen? Tovább, ha az igaz Hit a’ bűnnel eggyüt nem maradhat: Tehát a’ Luteristák- közöt, egy részeges, lopó, parázna, hazug sincsen, mert a’ Luter Hit, nem lehet eggyüt a’ bűnnel, hanem ottan elveszti a’ Luter hitet a’ ki vétkezik. Minthogy pedig naponként láttyuk, és az Új Tanítók3 panaszolkodva hirdetik, hogy a’ Luteristák sok vétkekkel ganejosok; sőt senki nincs közzülök, a’ ki magát bűn-nélkül valónak mondaná: következik, hogy minnyájan Hit-nélkül vannak, valakik magokat Luteristáknak mondgyák. A’ Sz. írás, és a’ régi Atyák, ellenzik ezt az Új hamisságot. Mert tellyes azzal az Isten könyve, hogy az Isten csűrében, házában, és hálójában, az Anyaszentegyházban, jók és gonoszok vannak. Valakik pedig az Ecctesidban vannak, azok igaz Hitben vannak; mint magok sem tagadgyák4 az Újítók. Tehát igaz Hit lehet a’ gonoszokban. Sz. Pál írja; hogy, ha minden Hiti lészen-is, semmi haszna szeretet-nélkül, 1. Corinth. 13, v. Sz. Ágoston írja, hogy5, Fides sine charitate potest esse, sed non et prodesse; megmaradhat' a’ Hit szeretet-nélkül, de nem használhat. Sz. Jánosnál olvassuk6, hogy sokan hittek Krisztusban, de ő-rólla vallást nem tettek, mert inkáb szerették az emberi dücsösséget, hogy-sem az Istent. És sokakról olvassuk7, hogy a’ Krisztus nevében profetáltak, csudákat tettek; de mivel gonoszt cselekedtek, pokolba mentek. Sz. Jakab-is azt írja, 8 hogy a’ Hit, cselekedet-nélkül nem hasznos. Végezetre, Balduinus e’ dologban nyilván ellenkezik a’ Luter vallással. Mert azt hirdeti Luter: 1. Hogy 9 nem Igazító hit az, mely minden Jó cselekedet-nélkül nincsen. 2. Hogy10 egyéb Bűn nincsen a’ Hitetlenségnél. Semmi egyéb gonoszá nem tészi embert, hanem csak a’ hitetlenség, és, a’ mint ő szól, A’ Keresztyén ember, ha akarja sem vesztheti-el üdvösségét, akár-minémű nagy bűnök- kel-is; hanem-ha hinni nem akar: 11 Vides quam dives sit homo Baptizatus, qui etiam volens, non potest perdere salutem suam. I Supra, föl. 555.- Supra, föl. 553. Vide Bellar. 1. 1. de Justific. c. 15. argum. 4. 3 Vide Kalauz, I. 380. Vide Kalauz, lí. 336. 1 Verba illorum vide in Kalauz, loco citato. 5 Aug. 1. 15. de Trinit. c. 18. 6 Joan. 12. v. 42. ? Matth. 7. v. 12. 8 Jac. 2. v. 14. 9 Vide supra, fol. 554. 10 Verba in Kalauz, I. 374, 376. II Luth. de Captivit. Babyl. cap. de Baptismo.
